Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - Ladányi István: Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című szerb nyelven írt verskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága (tanulmány) / TRANSZ
Anita Berber cimu koreodramahoz irodtak. A mufajmegjeldlest az eloadasrol magyarul iro Nanay Istvan korabeli szinhazesszeje bloffnek nevezi, es „tdbb helyszinen jatszodd s a foreszben egyertelmuen tancszamokat bemutato latvanyossag”-kent irja le. Nada Kokotovic horvat koreografus egyebkent a tancszinhaz megfelelojekent hasznalja a kifejezest, azzal, hogy eldadasai gyakran kimozdulnak az azota fizikai szinfidznak nevezett mufaj iranyaba. Nanay eldadas-leirasa alapjan a Tolnai-versek nemet nyelven hangzanak el: „ A XX. szazadi hires kiserletezd tancosno eletenek motivumaibol epiilo eldadas az utcan kezdodik: egy erdmuvesz a lancait tepi, egy teltkarcsu, loboncos haju holgy nemetul Tolnai Ottd-verseket szaval, a szinhaz mogul voros zaszloval berohan a terre az Anitat jatszo Almira Osmanovic, dt lassu menetben koveti a tobbi szereplo”, irja Nanay az eloadasrol, meglehetosen biralo hangu irasaban (Nanay, 1989, 37).2 2 Nanay szinhazesszejehez hozzatartozik, hogy temaja avajdasagi magyar szinjatszasert vald aggodas, es ez igencsak indokolt volt a szabadkai szinhaz akkori helyzeteben, amikor akorabban hagyomanyos nepszinhazi repertoarral mukodd es a Vajdasagban rendszeresen tajold szabadkai Nepszinhazbol a Ljubisa Ristic - Nada Kokotovic rendezo paros tobbnyelvu, jugoszlav multikulturalis szinhazi muhelyt csinal, egybeolvasztva a magyar es a szerbhorvat tarsulatot, a nehany csak szerb vagy csak magyar nyelvu eloadas mellett meghatarozdan tobbnyelvu, a szinhazi mufaji hatarokon atlepo, tobbnyire a szinhaz fizikai terebol is kilepo kiserleti darabokat hozva letre. Amellett hogy a nemzetkozi szinhazi vilag kiserleti darabjainak garmadajat hoztak el eveken keresztiil Szabadkara es Palicsra, maguk, illetve az altaluk meghivott rendezdk szamos kivalo eldadast es nem keves ellentmondasos produkciot hoztak letre ahelyi tarsulattal es szamos vendegmuvesszel. A szinhazigazgato Ljubisa Ristic tobb, a vajdasagi magyar szellemi eletben periferiara szorult, kevesse ervenyesulo magyar ertelmisegit is helyzetbe hozott, igy peldaul Sziveri Janost is, de foglalkoztattak Vegel Laszlot es Tolnai Ottot is, ugyanakkor a klasszikus magyar nyelvu szinjatszasnak Szabadkan valoban komoly karokat okoztak. Az Anita Berber eldadast illetoen a korabeli jugoszlaviai kritika is megosztott, onmagaban errol is, illetve a rendezo Kokotovic mas eloadasaival osszevetve is fogalmaznak meg kritikakat (Blagojevic, 1987; Brecic, 1987; Papovic, 1987). Egyes kritikusok viszont rajonganak erte, nemzetkozi sikere is van, a nyolcvanas evek vegen az eldadas rogzitett anyagabol televizios produkcio keszul. Az eldadas jugoszlaviai bemutatoja 1987. julius 1-jen volt Budvaban (Papovic, 1987), elotte Nyugat-Nemetorszagban mar jatszottak, osbemutatdja Miilheimben, a Theater an der Ruhrban volt, majd abban a berlini Kunstquartier Bethanien nevu muvelodesi kozpontban, amelyet egy apacak altal mukodtetett Betha-
