Irodalmi Szemle, 2019

2019/11 - TRANSZ - Csehy Zoltán: Effemináltság, transzkulturális tér, változó sztereotípiák. Támpontok Andy Quan Haj című novellájának értelmezéséhez (tanulmány) / TRANSZ

A politikailag programozott effeminaltsagretorikak kesobb az ellenseg ok-struktura­­inak kijelolesere szolgaltak: eleg csak pl. az antiszemitizmus keretein beliil megkep­­zett noies zsidd profiljara, a hadseregben elvart ferfiassagmodellre (vo. pl. McLaren, 2002, 188-195; Mosse, 2001, 64-86), vagy az orosz propaganda „elnoiesedett nyu­­gat” koncepcioira gondolni. A nevelodesi maszkulinitas olyan szelsoseges formal is leteznek, melyek a homoszexualitasrol tudomast sem veve megis lenyegileg homo­­szexualis aktust hajtanak vegre: ilyen a Herdt altal leirt zambiai torzsi maszkulinitas­­modell, melynek lenyege, hogy a torzs ferfiai ritualis fellacid utjan sajat spermajukkal „taplaljak” a serdiild fiukat, hogy a noiesse tevo anyatej erejet elmossa az ondoe, mely maszkulinna tesz (Herdt, 1981; Abramovitch, 1984, 51—54). A moralis effeminaltsag lenyege az onuralom hianya: a szenvedelyeknek atenge­­dett vagyak eleve noiesse degradaljak a ferfit, elsosorban az onkontroll hianya tesz ferfiatlanna, nem a szexualis valasztas. A mertekelvuseg e formaja mar az antikvitas maszkulinitaskepzeteiben is jelentos szerepet jatszott, de etikai hattermintazatat ke­­pezte a Devlin-Hart vitanak is, melyet Bretter Zoltan dolgozott fel (Bretter, 2004). A „kozmetikai” effeminaltsag alapvetoen a valos vagy velt travesztia kiilonfe­­le fokait mutatja: az adott korban noiesnek tartott ekszer-, ruha-, targyhasznalatot vagy hajviseletet es noies viselkedest jelenti. Hullamzo pulzalaskent jelen van pl. a dekadencia korszakaban, melyet Mosse a klasszikus ferfiassagkephez viszonyitva aferfiassag valsaganak lat (Mosse, 2001, 87-118). Eroteljes kulturalis fuggosegben jelenik meg bizonyos kotott szereplehetosegekben, mint pl. a japan onnagata szerep­­kor, melyrol Jukio Mishima irt azonos cimmel nagyszeru novellat (Mishima, 1994, 312-332). Az onnagata olyan ferfiszinesz, aki noi szerepeket jatszik a klasszikus japan kabukiszinhazban. Mangiku Sanokawa, a fohos e szakma mestere: az eletet is ennek rendeli ala, csakis nokent autentikus a szfnpadon, s ezert az eletben is ugy viselkedik. Masuyama, a klasszikus japan szinhaz ismeroje szinte szerelmi mamorban el mellet­­te. Egy fiatal rendezo, Kawasaki erkezik a szinhazba: modern darabot rendez, mely dolgozik a kabuki eszkozeivel, de inkabb parodizalja azt. Egy bizarr kortars darabrol van szo: a miniszter ket gyereke, egy flu es egy lany szerepet cserelnek, a lany genera-

Next

/
Oldalképek
Tartalom