Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Kosztrabszky Réka: Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében (tanulmány)
venyesiil, mivel egyes fejezetekben egyetlen fokalis karakter hatarozhato meg, azonban a fejezetek legtobbjeben a narracio fokusza egyik szereplorol a masikra kertil at. Egyes reszekben ugyanis egy adott szovegreszen beliil azonosithato fokalis karakter egyik bekezdesrol a masikra egy masik alak eszlelesi fokuszaba kerulhet, vagyis ezekben az esetekben az adott fejezetet tobb szereplo egymast dinamikusan valto perspektivaja szervezi. A perspektivavaltasok alapvetden az egyes alakok szamara verbalizalhatatlan gondolatok, erzelmek, vagyak megjeleniteset, a konfliktusok hatterere vald ravilagitast, az adott esemeny elterd szemszogekbdl vald prezentalasat, valamint a cselekmeny tovabblenditeset szolgaljak. Ezek a valtasok ketfele modon tortenhetnek; egyfelol az egyes fejezetvaltasok alkalmaval, masfelol pedig egy adott fejezeten beliil. Az elso esetben az adott fejezetet egy olyan fokalis hos perspektivaja szervezi, aki az adott fejezet elejen egy masik alak szempontjabol mar bemutatott esemenyt eszlel, am csak reszlegesen (mivel alapvetden nem tulajdonit neki jelentoseget, es igyekszik is kirekeszteni azt a tudatabol), vagyis ebben az esetben a szereploi eszleles nem egy esemeny elterd szempontbol vald bemutatasat szolgalja, hanem egy mas, temporalitassal osszefuggd szerepet tolt be. Az adott alak perspektivajara vald atteres ekkor egy idobeli visszaugrast eredmenyez, melynek celja azonban eppen a folytonossag megteremtese, hiszen ezzel a megoldassal a narrator idoben parhuzamosan zajlo esemenyek megjeleniteset teszi lehetove.15 Ugyanakkor ez az eljaras a kesleltetest is szolgalhatja, mivel az elbeszelo gyakran egy ilyen idobeli visszaugras reven sziinteti meg utolagosan a perspektivavaltasok eredmenyezte hianyt. Az elobb emlitettek mellett arra is akad pelda, hogy az adott fejezet fokalis karakterenek perspektivajaban egy olyan szereplo van jelen, akinek tudattartalma a narrativa adott pontjaig meg nem eszlelheto. 1 5 A negyedik fejezet elejen peldaul Arpad Decsyne es Szuszu beszelgeteset eszleli („Zsuzsanna es a venasszony fecsegese behallatszott az Arvahoz is a nyitott verandaajton at; elunta hallgatni.” - Fresko, 46.), am e dialdgus tartalmat csak a hatodik fejezet elejen, a ket emlitett szereplo tudataba valo betekintes reven ismerjiik meg, majd a hetedik fejezetben ez a beszelgetes Mathe Istvan szemszogebol prezentalodik. „Az ablak nyitva volt, behallatszott a Zsuzsanna locsogasa meg az anyosa vekony, kellemetlen hangja.” (Fresko, 98.)
