Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)
JABLONCZAY TIMEA SZAMUZETES, MELANKOLIA, A NYELV IDEGENSEGE SZENES ERZSI KOLTESZETEBEN A transznacionalis vilagirodalmi kutatasokban a noi perspektivaval valo foglalkozas alapvetonek szamit. De forditva ugyancsak megfogalmazhatd, a feminista kutatasok legujabb megkozelitesei transznacionalis perspektivaban zajlanak. Habar a nok - ferfi tarsaiktol elterden - kevesbe tudtak a multban transznacionalis perspektivara szert tenni, ennek ellenere az ujabb megkozelitesek tudnak egy olyan nezopontot ajanlani, ahonnan a vilag tapasztalatanak ez a lehetosege is lathatova valik. A transznacionalis irasnak es ertelmezesi keretenek aktualis iranyzatai magukba foglaljak a gender, etnikai es nemzeti identitas, irodalmi esztetika, diszkurziv terek egymassal kapcsolatba keriilo, keresztezodo viszonyaira valo rakerdezest. Ebben a diszkurziv terben a kulturak, irodalmak, nyelvek kozotti interakciok es kovetkezmenyeik, dialogusok es kulturalis transzferek, hataratlepesek eselyei es tetjei lesznek erdekesek. A kiilonbozo csoport-identitasok, diaszpora-kozossegek identifikacios torekveseinek ertelmezese dialogikus terben tud termekeny lenni, es ha torteneti, kulturalis, politikai kontextusukban a tobbes kotodesek lenyomatait a kolcsonos egymasra hatasokat tanulmanyozzuk, es nem elvalasztottsagukban, onnon lehetoseg-felteteliikbol kiindulva keressiik onazonossagukat. Dolgozatomban Szenes Erzsi (1902— 1981)1 ket haboru kozotti lirajaval - Selyemgombolyag, 1924; Feher kendo, 1927; Szerelmet es halalt enekelek, 1936 - foglalkozom. Szenes kolteszetet a magyar irodalomtortenet az un. noi hagyomany felterkepezese, az ujrafelfedezesek utan is figyelmen kfvul 1 Szenes Erzsi a szlovakiai Rajecen 1902-ben sziiletett es Jeruzsalemben halt meg 1981-ben. Gyermek- es fiatalkoranak eveit a Kassahoz kozeli Nagymihalyon tdltotte. Kolto, iro, ujsagird. Ujsagirdkent dolgozott csehszlovakiai es magyar lapoknak - a Kassai Naplo, a Pragai Magyar Hirlap es a Magyar Ujsag szerkesztoje volt. Szamos folyoirat kozolte verseit, cikkeit - a Nyugat, a Pesti Naplo, a Szep Szo, apozsonyi Esti Ujsag. Verskotetei: Selyemgombolyag, 1926; Feher kendo, 1927; Szerelmet es halalt enekelek, 1936. Kisregenye, a Nydrtol nydrig, 1943-ban jelent meg Budapesten. 1942-ben szokott Magyarorsztigra, de 1944. marcius 21-en letartoztattak, Auschwitzba deportaltak, ahonnan Fallerslebenbe keriilt. Csaladja a holokauszt aldozata. A haboru utan Pozsonyban el 3 evet, 1949-ben Izraelbe allijazott. Izraelben az Uj Kelet kore szervezodd iro- es ujsagirdcsoport tagjakent irja visszaemlekezo tarcait, novellait, de eloadomuveszkent is tevekenykedett. Ket kotete jelent meg ezekben az evtizedekben, 1956-ban a Van hazam [Tel Aviv, Neografika Press], es 1966-ban rendezte sajtd ala A lelek ellenall cimu felig irodalmi naplojat [Szepirodalmi, Budapest], melyet 1939-1941 kozott a nagymihalyi gettoban irt. Jeruzsalemben Nordau-dijat kapott, Apamfdi cimu tarcajat a United Hungarian Jews of America irodalmi dijjal jutalmaztak.
