Irodalmi Szemle, 2018
2018/11 - Gábori Kovács József: A kísérletező Arany János. Szilágyi Márton "Mi vagyok én?": Arany János költészete című kötetéről (kritika)
neven, eloszor 2005-ben megjelent iras bdvi'tett, a trilbgia utolso ket darabjat is targyalo valtozata. Szilagyi a bdvftes reven ramutathat, hogy mig egyfelol a Toldi esteje metaforakeszletevel, peldaul a bika metafora alkalmazasaval szorosan illeszkedik a Toldihoz, es annak ertelmezesehez is nagyban hozzajarul, addig masfelol a cimszereplo „felndtte valasanak folyamataval a szemelyes Gondviseles mukodeset” (77.) leiro ToW/val ellentetben a masodikkent elkesziilt Toldi esteje hattere nelkiilozi a transzcendens keresztenyi vilagrendet. (99.) Margocsy Istvannal egyetertve Szilagyi azt is kifejti, hogy mig a Toldi alkalmas volt az epikus muvektol elvart kbzossegi eszmek beteljesitesere, addig a Toldi esteje Aranynak az ezen eszmeket es a nemzetepites lehetsegesseget erinto ketelyeit jeleniti meg. Szilagyi szerint a hagyomany szegenyessege es a mufaji dilemmak mellett eppen a ket Toldi ellentmondasos jellege volt az oka annak, hogy Arany nehezen boldogult a kettot osszekoto Toldi szerelmeveX. A tanulmany harmadik resze eppen ezert azokat a poetikai megoldasokat veszi gbrcso ala, melyek reven Arany elerhette, hogy a Toldi szerelme ne csupan onallo munkakent, hanem a trilbgia kozepso darabjakent is megallja a helyet. Az Arany epikus muveit targyalo resz fennmarado, eloszor itt publikalt tanulmanyaiban Szilagyi rendszeresen hangsulyozza azt a szakirodalom altal is jol ismert tenyt, hogy Arany 1849-et kovetoen, de inkabb mar a Toldi elkeszulte utan hatarhelyzetbe keriilt: korabbi eredmenyeit folytathatatlannak velte, es az epikus, illetve a lirai mufajokkal kapcsolatos elkepzeleseit is ujra kellett gondolnia. A Toldi megirasa utan igy tobb iranyban is probalkozott epikai muvek letrehozasaval. Az egyik ut a folklortbrtenetek ujrafeldolgozasa a Rozsa es Ibolya reven, a masik az irodalmi nepiesseg torteneti sziizsek altali megvalositasa volt. Utobbi probalkozasok termeke 1847-48-ban a Szent Laszlofilve, a Murany ostroma es a Losonczi Istvan. (123-131.) Kiserletezeseit 1849 utan mar joreszt toredekben maradt muvek jelzik, melyeket Arany eleteben nem is publikalt. E munkakat - Az utolso magyar, Oldoklo angyal, Edua, Csandd, Perenyi - toredekjelleguk miatt nem elemezhette
