Irodalmi Szemle, 2018

2018/10 - PLURICENTRIZMUS - Ladányi István: Az újvidéki Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékének policentrikus irodalom- és kultúrafelfogása (tanulmány) / PLURICENTRIZMUS

kalis kozeget preferald ertekrendet, vilagkepet ellentetelezd toposz lesz az Adria a behatarolhatatlansaggal, a rogzithetetlen, kimerithetetlen jelenteseivel. Tolnai Otto kedvelt, szimbolikus irodalmi terepe lesz a delta, leginkabb a Neretva folyo adriai deltajahoz kapcsolddoan, a torkolatban egymassal elkeveredd vizek elhatarolhatatlansagaval.8

Ezek a terkoncepciok, identifikacios viszonylatok, kulturalis vonzodasok sem iddben, sem az Uj Symposion szerkesztoi es szerzoi koreben nem egysegesek, vitak, keresesek, ervenyesiilesi es identifikacios szandekok diskurzusaban folyamatosan alakultak.

8 THOMKA Beata, Egy Tolnai-metafora visszavezetese, in Ud, Deli temak, Zenta: zEtna, 2009,152-161.; CSANYI Erzsebet, Vajdasag: az atalakulas tegelye: Kulturalis kodok deltaja Tolnai Otto prozajaban, in: Csanyi Erzsebet szerk., konTextus konyvek 1., Ujvidek: Bolcseszettudomanyi Kar, Vajdasagi Magyar Felsdoktatasi Kollegium, 2007, 51-58.; VIRAG Zoltan, Az elmenyek koloritja: A folyoi, a delta es atenger kulturalis alakzatai a symposionista kolteszetben es prozaban, in Ud, A szomszedsag kapui, Zenta: zEtna, 2010, 234-254.

9 BANYAI Janos, Diszkontinuitas es versbeszed: Az Uj Symposion homalyos utja az avantgardtol a neoavantgard es posztmodern fele, in Dereky, Pal, Milliner, Andras, Ne/Ma?: Tanulmanyok a magyar neoavantgard korebol, Budapest: Racio Kiado, 2004. http://www.tankonvvtar.hu/hu/tartaloin/tkt/ne-ma-ne-ma/ch03.html

(Letoltes ideje: 2018. 06. 20.)

Banyai Janos visszatekinto tanulmanyaban az Uj Symposion folyoirat indulasara folvazolja a folyoirat avantgard kapcsolatrendszeret: tudatos kapcsolddasat a torteneti avantgardhoz, a korai Kassak es a magyar avantgard folfedezeset, a kapcsolatokat a kortars magyarorszagi foldalatti avantgarddal, illetve a belgradi, zagrabi, ljubljanai irodalmi-muveszeti kotodeseket: „az Uj Symposionnak kozvetlen kapcsolatai alakultak ki a magyar irodalom modern muhelyeivel es foldalatti kezdemenyezeseivel, Szentjoby Tamas, Ajtony Arpad, fokent azonban Erdely Miklos koreivel, majd a Magyar Muhelylyel, de kapuk nyiltak Belgrad, Zagrab es Ljubljana fele is, konyvek es keziratok erkeztek, meghivasok beszelgetesekre es irodalmi rendezvenyekre; suru levelvaltasok orzik mostanaig e kapcsolatok emleket.”9

A kozep-europai tersegre kifejezetten jellemzd a centrum-periferia szembenallas, a Monarchia oroksegekent ervenyesiilo gondolatszerkezet Beccsel mint kozponttal, vele szemben pedig az osszes tobbi varossal es terseggel mint provinciaval az utodallamokra es a nemzeti kulturakra is jellemzd lesz. Ezt a szembenallast a magyar kulturaban a rendszervaltas elotti idoszakban nemikepp ellensulyoztak a magyar kisebbsegi regionalis centrumok. Ujvidek ebben az idoszakban viszonylag eros gravitacidval rendelkezo centrum-