Irodalmi Szemle, 2018
2018/9 - KÉSŐMODERN - Szabó Roland: Az én-képzés lehetőségi a történeti és mitikus idő viszonylatában József Attila A Dunánál című költeményében (tanulmány) / KÉSŐMODERN
tegoriai az ember gondolataiban letezo entitasok csak. Az idd ezert tapasztalas, es ahogy az emberiseg multbeli tapasztalasainak osszeadodasa hatassal van a jelen valosagara, tigyanugy a jelen emberenek sajatos valosagertelmezesei hatassal vannak a kesobbiekre15 . 16 4. AZ EN-REPREZENTAC16 LEHETOSEGEI A TORTENETl ES MITIKUS IDO V ISZONYLATABAN Mint ahogy mar a tanulmanyt megelozd reziimeben utaltam ra, az En-kepzes lehetoseget az olvaso es a beszelo oldalarol is az »En - szemelyes es tortenelmi mult (torteneti ido)17 « es az »En - emberisegmult (mitikus ido)18 « viszonyulasok menten fogom koncepciozusan egy kijelolt narratologia menten megvizsgalni, majd az ezekbol leszurheto konzekvenciak alapjan vizsgalom annak lehetoseget, hogy elkepzelheto-e olyan olvasata is a szovegnek, amely az idd fuggeseben megtapasztalhato ketiranyusagot nem valasztja el egymastol, s ezaltal 15 B ergson, Henri, Bevezetes a metafizikaba, szerk. Gombri Jend, Bp., Politzer, 1910,12-38. 16 Bergson idoertelemzesi ertekezesenek 1910-es magyarorszagi megjelenese maris reakcidt valtott ki az akkor indulo Nyugat-kozeli nemzedek idoszemleleteben, termeszetesen a kesobbiekben Jozsef Attila gondolkodasmodjat is jelentosen befolyasolta. Babits Mihaly a kovetkezdkepp foglalja ossze Bergson teziset: Mi minden pillanatban oregszilnk, ami annyit jelent, hogy rank nezve az idd minden pillanatban valami ujat hoz, valami vissza nem terhetot es visszafele meg nem csinalhatot. A mi idonk csak egyiranyu; az eletet visszaforditani nem lehet. A mi idonk nem egynemu; sot lenyegileg kiilonnemu: minden pillanatban mas, uj. A mi idonk teremt, ujat alkot minden pillanatban. Ezazert van, mert minden pillanatunkban benn van - tudtunkkal vagyanelkiil - egesz multunk, sot oseink egesz multja; a mult nem halt meg, hanem hat reank; el testiinkben, lelkiinkben; egesz valonk az egesz mult eredoje; minden pillanat magaban foglalja az egesz multat es valamit ad hozza. Eszerint minden jelen pillanat lenyegileg kiilonbozik az osszes megelozoktol, mert egyik sem foglalhatott magaba annyit, mint emez es sohasem terhet vissza ugyanaz, eppen ugy, ami mar elmult. Babits Mihaly Esszek, tanulmanyok: Bergson filozofiaja, Bp., Szepirodalmi, 1978,I—II, 384. 17 A „tdrteneti idd” kifejezes egy mult-kategdriat takar, alatta aszubjektum/ beszelo szemelyes multjat, valamint az altala kijelolt nep (ti. mai magyarok') tortenetiseget es azok megjeleniteset ertem a beszelo nezopontjabol. 18 A „mitikus idd” kifejezes az idonek azt adimenziojat fedi, amely nem kapcsolodik kozvetleniil a lirai alany szemelyes es nepenek torteneti multjahoz sem, hanem annal egy nagyobb, egyetemes emberiseg-mult halmazban jeloli ki a mult idokereteit.
