Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Strickland-Pajtók Ágnes: "Megtanulni élni". Bedecs László Egy lehetséges változat. Kritikák, tanulmányok a kortárs magyar költészetről című könyvéről (kritika)
Zsuzsa Kalkuttai Terez szerepverseiben peldaul hiaba jelenik meg a szerelem es a testiseg, mint „a leghangosabb eletigenles,” ez „mindig es szuksegszeruen szakitassal es szenvedessel jar.” Aczel Geza (bucsu)galopppibol kideriil, hogy „minden a magany fele mutat, a hazassag is, a csalad is, a munka is,” Kantor Tibor Oriiljek-e cimu versenek ismertetesebol pedig raebrediink, hogy bar az elet az apro dromoknel, „egy konyvnel, egy talalkozonal, a reggeli kavenal” kezdodik, ennel tobbet nem is remelhetiink, a boldogsag mindig csak pillanatnyi, atmeneti allapot. A feltartoztathatatlanul kozelito veget elkeriilni nem, esetleg elfogadni lehet, ahogy Tozser Arpad eletmuve kapcsan (melynek egyebkent negy irast is szentel) Bedecs kijelenti: a kolto „filozofal, verset ir, de mintha most mar azt a tudasat is megosztana veliink, hogy sem a filozofia, sem a kolteszet nem oldja meg a legsulyosabb emberi problemat: a halalt.” A Tozser-irasok, kiilonosen a Faustus Pragaban masik jellegzetessege, hogy az identitaskerdest nem mint onismereti problemat, hanem mint „moralis feleldsseget is tematizald fesziiltsegpontot” fogalmazzak meg, s vilagitanak ra a centrum es periferia ellentmondasaira. Bedecs ezzel kapcsolatos allasfoglalasa impliciten, szerkesztesi elvkent jelenik meg: a hagyomanyosan Budapest-kozpontu irodalmi elet bar megjelenik nehany eletmuvel a gyujtemenyben (Kukorelly Endre, Takacs Zsuzsa, Zalan Tibor), most erdteljesen a periferia koltoinek bemutatasaval ellensulyozodik, tobbek kozott Rakovszky Zsuzsa (Sopron), Aczel Geza (Debrecen), Oravecz Imre (Szajla), Balazs Imre Jozsef (Kolozsvar), valamint a hangsulyos felvideki szerzogarda, Tozser Arpad, Szaszi Zoltan, Csehy Zoltan, Nemeth Zoltan szerepeltetesevel.
