Irodalmi Szemle, 2018
2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Kemény Aranka: A tökéletes mű. Az átírás, az újraírás példái Szabó Lőrinc prózai életművében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.
KEMENY ARANKA A TOKELETES MU AZ ATIRAS, AZ UJRAIRAS PELDAI SZABO LORINC PROZAI ELETMUVEBEN A Szabo Lorinc altal hasznalt „proza” fogalma magyarazatra szorul. A hagyomanyos ertelemben vett szepprozai mufajokat, a regenyt, novellat o nem muvelte, hagyatekabol es korabban mar megjelent irasaibol osszeallt harom gyujtemenyes kotete a legkiilbnbdzdbb mufajokat fedi le: napi- es hetilapok hasabjain megjelent publicisztikajat (kritikait, tarcait, riportjait, szines irasait), kiilonbozo alkalmakra kesziilt eloadasait, antologiak es muforditaskdtetek melle irt esszeit, a vele kesziilt interjukat es naploit.1 Proza alatt ezeket a szovegeit ertjiik. Bar o maga kotetben nem publikalta oket, de 1942-bol szarmazo „Prdza-kdtet vazlata”2 cimu kezirata megis arrol arulkodik, hogy tervezte dszszegyujtesiiket, s hogy megjelentetesiik eseten ezeket a szovegeket is kritikaval szemlelte volna, de bizonyara ujrairta, aktualizalta volna. Nem egy cim, meg az apro emlekeket feldolgozo konnyed tarcak cime mellett is gyakran szerepel megjegyzese: „Megirni!” Vagy, amikor elete vegehez kozeledve sorra veszi verseinek hatteret, az Oda a Genovai kikdtohoz cimunel megjegyzi: „Ossze kellene szedni es tisztessegesen meg kellene irni az en nemetorszagi utikepeimet!” - utalva nemetorszagi utjai soran sziiletett szemelyes hangu tudositasaira, tarcaira.3 1 Az Osiris Klasszikusok-sorozatban megjelent harom kotet: Szabo Lorinc, Emlekezesek es publicisztikai irasok, szov. gond. jegyz. utoszo Kemeny Aranka, Bp., Osiris, 2003; Uo, Vallomasok: Naplok, beszelgetesek, levelek, szov. gond. jegyz. eletrajz es utoszo Horanyi Karoly, Kabdebo Lorant, Bp., Osiris, 2008; es Szabo Lorinc, Irodalmi tanulmdnyok, eloadasok, kritikak, szov. gond. jegyz. utoszo Kemeny Aranka, Bp., Osiris, 2013. 2 Kezirat, Petofi Irodalmi Muzeum, Kezirattar (PIMK), letet, file: 19.087-091. 3 Go. 41. 4 „Az uj magyar kolteszet legjelentosebb alakja. Nemcsak eredeti verseivel, de muforditasaival is melto utoda a legnagyobbaknak. Alkotokeszsege deleldjen all.” - igy jellemezte Szabo Lorincet a Film Szinhaz Irodalom szerkesztoje az 1941/10. szamban. E prozai eletmuvet attekintve kirajzolodik egy alkotoi iv, melynek kezdete 1920-ra, tetopontja az 1941-tol 1944-ig tarto idoszakra teheto,4 amikor publicisztikaja mellett olyan, az eletrajzi esszet az eletmu elemzesevel osszekapcsolo dolgozatai sziiletnek meg, mint a Toth Arpadrol, Babitsrol, Juhasz Gyularol, Baudelaire-rol, Francis Jammes-rol vagy a Villonrol szoldk. Talan az eleteket fenyegeto vilaghaboru es annak bizonytalan kimenetele, de kozelgo huszonot esztendos alkotoi jubileuma, annak remelt iinneplese is osztondzhette arra, hogy visszatekintsen eletmiivere. A javitas, atiras, ujrairas gyakorlataban emlitsiik meg mindenekelott a verseit atiro koltdt. A nagy elodok elsosorban a folyton javito, ujraird Goethe, Baudelaire, az istenitett Stefan George vagy a perzsa Omar Khajjam verseit
