Irodalmi Szemle, 2018
2018/6 - SZÍNHÁZ - Mellár Dávid: Séta a kertben: Gyökerek. Száz Pál Fűje sarjad mezőknek: Phytolegendárium című kötetéről (tanulmány) / SZÍNHÁZ
(akarcsak korabban Moricznal) nem a teljes szovegen tiikrozodik vissza, de mindenkepp fontos aspektusa a megszdlalasnak, akarcsak Szaznal, aki viszont a szovege egeszere alkalmazza a nyelvjarast, mint az eldbeszed-szeruseg egy markeret. A ket mu kozos hangjat bizonyitja (bar vegeredmenyben a ket muben elteroen zajlik le a megvaldsitasa), hogy Krusovszky Denes Nincstelenekrol irt recenziojanak egy gondolatmenete egy az egyben ertelmezhetd Szaz szovegere is: a Nincstelenek nyelvezete „egy nagyon hatarozott iroi koncepcid menten letrejdtt prozai hangnak az egyeni kevereke. Eppen ezert tevedes azt gondolni, hogy a Nincstelenek stilizalastol mentes tenyirodalom lenne, melynek nyelve a paraszti beszed valamifele »valtozatlan kdzlesekent« jelenik meg a kotet lapjain. Abszurd modon eppen azok a reakciok mutatnak ra leginkabb Borbely fikcids nyelvenek es atmoszferateremtd kepessegenek az erejere, melyek a regeny realisztikussagat es oneletrajzi olvasatat allitjak eldterbe”.22 A videki elet es az egyszeru falusi ember mindennapjainak melyrehatd ismerete Szaznal olyan oneletrajzisagra utalo jeleket hordoz magaban, mint a kotetben megjelenitett (es nyelvjarasaban megszdlaltatott) Marad mogott felsejlo matyusfoldi Pered fikcionalizalt kepe, amely az iro szuldfaluja (es otthona). Szaz sem valtozatlan kozleskent adja kdzre a kotet valbsagbol (is) meritkezd torteneteit, ezert (sem) szabad (kizarolag) szociografiakent ertelmezni a Fuje sarjadot..., meg akkor sem, ha a konyv sokszor kelt valosaghu benyomasokat az olvasoban. Az iro az irodalmiasitas, a misztifikacio es a retorizalas eszkozevel teremt (nem csak nyelvi szinten elvezhetd) hangulatot, mikozben az adatkozlok dialektusanak megtartasaval egyszerre fokozza a realisztikussag erzetet a kotet phytoanekdotaiban, phytolegendaiban es egyeb, mas mufaju szovegeiben. Szaz konyvenek gyokerei nem utolsosorban tobb szalon kotodnek Borbely Halotti pompa cimu muvehez is. A Szekvenciak miifaji megjeldles ujra a szakralis szovegek feloli megkozelitest kfnalja a ket szovegvilag kozdtti elso kapcsolodasi pontkent. A kereszteny tortenetek megszolaltatasa es mai kozegbe helyezese alapvetd mindket mu tortenetszoveseben. Vegyiik peldanak Borbely Karacsonyi szekvenciak (3) cimu szoveget: „Este van mar Betlehemben, I hallgatnak a kondasok. I Egy lerobbant etteremben I a muzsikus ciganyok”.23 A Fuje sarjad...-ban is megelevenedik Betlehem es Jezus sziiletese: „Igy lett meg osztan a Kisjezus, nem biborba, de rongyokba, nem palotabo, [...], nem kozponti futtisbe, de a huvosbe, nem tronszekbe, de a pottyantosvece mellett”.24 A lerobbant ette-2 2 Krusovszky Denes, Se megvaltds, se magyardzat - Borbely Szilard: Nincstelenek, Magyar Narancs, 2013.10.03. http://magyarnarancs.hu/konyv/se-megvaltas-se-magyarazat-86811# (Utolso ietoltes: 2018. 02.01.) 2 3 Borbely Szilard, Halotti pompa. Szekvenciak, Kalligram, Pozsony, 2014, 58. 2 4 Szaz, Fuje sarjad..., 18.
