Irodalmi Szemle, 2018
2018/6 - SZÍNHÁZ - Mellár Dávid: Séta a kertben: Gyökerek. Száz Pál Fűje sarjad mezőknek: Phytolegendárium című kötetéről (tanulmány) / SZÍNHÁZ
nek, hanem - az europai kereszteny kulturkor embere szamara altalaban „a Biblia allando forrasa a vilag ertelmezesenek”.3 Erre a kapcsolatra mutatnak ra Szaz konyveben tobbek kozt az olyan intertextualis beemelesek, mint a „Mon nekik, hogy vagyok, aki vagyok”,4 de meg inkabb a kotet egeszet atszdvd hypertextualitas, amely segitsegevel az fro peldaul Jezus megkisertesenek tortenetet meseli ujra A mirges ndvmyek meseje cimu phytolegendaban. A bibliai tortenetekbol Szaz szovegeihez kozelitve az ut az eredetmesek, eredetmagyarazd mondak fele vezet, amelyek sokszor apokrif, illetve nepi hagyomanyokra mennek vissza, mint peldaul a Szent Csalad menekiilesevel kapcsolatos vadrozsatortenetek, vagy a Krisztus es a fak tortenete, melyeket sajat valtozataban Szaz is ujramesel. 3 Fried, i.m., 21. 4 Szaz, i.m., 274. 5 Kathona Geza, Melius Juhasz Peter: Herbarium, ItK, 67. evf., 1963, 4, 532. 6 Szaz, i.m., 332-333. Az okori es kozepkori gyogyitok ugy hittek, hogy a novenyek tulajdonsagai (peldaul alakja es szine) jelzik, hogy az adott noveny mire hasznalhato, kiilonosen azt, hogy milyen betegseg gyogyitasara alkalmas. Az ebbol kifejloddtt szignaturatan hiedelemvilaga hagyomanyozodott tovabb a nepi kulturaban is, melynek Szaz is egy lejegyzdjenek tekinthetd, aki a(z) (azota mar legtobbszor gyogyaszatilag megalapozott es alatamasztott) nepi orvoslas egyes elemeit tovabbi mas fikcios, illetve valds tortenetekkel vegyiti, majd beemeli a szepirodalom irasba rendezett, megis burjanzo kertjebe. Masreszt a szignaturatan gyokerei nem valaszthatoak el az europai kozepkor melyen es dogmatikusan vallasos, a termeszet kozvetlen tanulmanyozasat elutasito szemleletetol. Akkoriban szentiil hittek, hogy Isten, amikor megteremtette a novenyeket, megjelolte az emberek szamara oket (pl. egy sarga virag szine a sargasagra valo gyogyerejet jeldli). Magyar vonatkozasban ez az elgondolas jelenik meg Meliusz Juhasz Peter reformatus lelkesz Herbarium cimu muveben is (1578), amely nemcsak az elso magyar orvosi fuveskdnyv, de irodalmi vonatkozasokkal is bir. „Melius szerint - irja Kathona Geza a Herbariumroi - a vilagban ervenyesiilo termeszeti torvenybol az ember ertelmi kepessegei altal felismert termeszetjog epp ugy kifejezi Istennek a vilag es emberi egyiitteles rendjere vonatkozo akaratat, mint az evangelium”.5 Meliusz Juhasz gondolatmenete Szaz konyveben is felfedezhetd, abban az elvben, hogy az evangelium igeje es a novenyek ereje egy es ugyanaz. Sot, a herbariumot magat a fuvek es a fak evangeliumanak nevezi: „Hogy mi mellikre ir, azt mind le kene irnyi eggy irkabo, hogy e ne felejcsuk. Allehetne a fiivekfak evangeljoma!”6 (Az utolso szovegnek ezt az iizenetet akar magara a kotetre valo reszleges utalasnak is tekinthetjuk, ahogy a novenyek torteneteinek elmeseleseivel, szovegekbe rdgziilesevel a konyv is veget er.)
