Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)
Az osi ritusra epiilo mennyegzorol valo lemondast, annak elengedeset a megfagyott allapot kepei kovetik - „megfagytak az en ajkaim, s a dalos madarak, a versek, ott gunnyasztanak a szivemben”. Az alkotas es dnmaga alkoto enjenek befagyasztasat sugallo kepeit - „Ugy allok en mar mindenek felett, I tul az idokon, I s ugy hajolok dnmagam foie, I mintha meghaltam volna regen es egy hamwedret tarto marvanyko-angyal lennek, I a sajat siromon.” - talan olvashatjuk ugy is, hogy a melankolia es dnelidegenedes egy reflexios folyamatot indit el, melynek soran az alkotofolyamatra, versirasra valo on- es kikerdezes indul el, es a beszeld onnon megkettozeset, sajat kepi vilagara valo autotextualis ontiikret teremti meg. A noi irasok, mondja Kristeva, a nyelvet mintha kulfoldrol neznek (Kristeva, 1981, 166). Kiilfoldinek lenni pedig az idegenseg, a nyelv masikanak poziciojaban egy radikalis ertetlenseget jelent. Ahhoz, hogy a nyelvbe lepjimk, az anyai tartomany - otthon, szulofold, szerelem - feladasa fajdalmas, de sziiksegszeru. A nyelvbe szamuzetiink, de ez a szamuzetes kinyitja az iras teret, melynek tiikorszeru jeldlesi rendszereben folyamatosan alakul az a szubjektum-statusz, melynek masikjat mar az iras kepviseli. Szenes Erzsi irasaiban a nonek a patriarchatushoz valo viszonya az en belso radikalis kiilonbozosegere valo reflexioval alakul. A versek lirai alanyanak nyelvileg megalkotott jellege mind az alakulasban levo „ndi” es „ferfi” poziciokkal, mind a magyar irodalmi modernseg regiszteretol, beszedmodjatol elterd un. kisebbsegi nyelvhasznalatra jellemzo kulturalis, nyelvi kodokhoz valo visszateresekkel egyiitt formalddik. Vagyis azt lathatjuk, hogy az en nyelvi megteremteseben reszt vevo en-masik viszony folyamatosan ujrairja es kikerdezi a patriarchalis diszkurzus hegemon formait, de a patriarchalis tiikrozodesbol valo kilepes mozzanatai ugyanakkor egy „kisebbsegi” kulturalis es nyelvi mintazathoz kepest teremt sajat maga szamara keretfeltetelt, vagyis a lirai alany nyelvi megformaltsaghoz elengedhetetlen idegenseg mozzanata egy zsido-kereszteny kulturalis es vallasi hagyomany atkodolasan keresztiil mukodik. A versnyelvi forma a lazadast, a progressziot a tradiciohoz valo visszateressel egyiitt jeleniti meg, a bibliai textusra valo rahagyatkozas, annak feliilirasa fontos szubjektumkepzo es szovegszervezo elem, ugyanis ebben az interakcioban, kulturalis forditasban tudja sajat nyelvet, vilagat, beszedmodjat kialakitani. Mindezek alapjan elmondhato, hogy Szenes Erzsi kolteszetet erdemes lenne a klasszikus eszteta modernseg es kesomodernseg keresztezodeseben allo sajatos alternativ beszedmodkent szamitasba venni.