Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)
valt. A 20-as, 30-as evekben irt verseiben a tobbes kulturalis beagyazottsag gyumdlcsdzo, termekeny forras, viszont a veszkorszak szoritasaban mar a tuleles, hatarkezeles es ellenallas strategist kellett mozgositania. A palya masodik feleben irt szovegek - a holokauszt utan, az izraeli evek alatt irt tarcak es elbeszelesek - az identitasvesztes es tdbbszdros kotodesek ujrakonstrualasi muveleteirol szamolnak be, arrol az ide-oda mozgasrol, mely az otthon es otthontalansag, allando utonleves, a tobbszorosen retegzett mult es jelen kozott kovetkezik be; ezek az irasok a sokfelekeppen keresztezddott terek, idok es identitasok egymashoz kapcsolt (fajdalmas) viszonyat, es emlekezetet teszik lathatova (Jablonczay, 2014). A Szenes Erzsi munkaival kapcsolatban felmeriilo tetemes kerdesek - a palya alakulasa, munkainak lathatosaga es/vagy lathatatlanna tetele, kanonizalasanak elmaradasa, az irasok dszszegyujtesebol kialakuldban levo kep, az elemzesi szempontok sokfelesege - koziil tehat a kovetkezokben a palya elso feleben megirt lirai anyag vizsgalatara fokuszalok. Szenes versei - melyek az 1920-as evekben indulo lirai kiserletek soraba illeszkednek - folydiratokban, napilapokban - Nyugat, Mult es Jovo, Szep Szo, Pragai Magyar Hirlap, Kassai Ujsag stb. - jelentek meg, majd a huszas evek kozepetol kotetbe is rendezi oket: Selyemgombolyag, 1924; Feher kendo, 1927; Szerelmet es halalt enekelek, 1936. Minthogy Szenes a csehszlovakiai magyar irodalomhoz es a magyarorszagi magyar irodalomhoz egyszerre tartozott, a ket irodalmi kozosseg es kozdnseg egyszerre reagalt a kolteszetere. A csehszlovakiai (ahogy magukat neveztek szlovenszkoi) irok, irodalomkritikusok kozul Fabry Zoltan egyertelmu elismeressel beszel Szenesrol, de szamara a szlovenszkoi irodalomba valo beagyazottsaga lesz fontos: „Valahol, egeszen oldalt mintha Lesznai Annahoz testveresiilne valaki. Versek. Egyszeru, noiesen szetomlo, tdrulkozo, de a donto pillanatban kemeny formaban kristalyosodo emberi hang, ember tett. Biblikus nehez nyelvil kinyilatkozas, mely vegeredmenyben megis: termeszetes egyszeru beszed. (...) Szenes Erzsire rd lehetfogni: noiro Szlovenszkon” (Fabry, 1964, 61-65). A magyarorszagi kritika felol egyertelmu elismerest kap, kolteszeterdl tobbek kozott Radnoti, Fust Milan, Komlos Aladar, Ignotus ir kritikat. A recepcio Szenes kolteszetet a noiesnek tartott megszdlalasmddhoz rendeli, melyben - igazodva a kor irodalomtortenetenek beszedmodjahoz - az „asszonyi onkifejezest”, „az asszonyi lelek sajatos es ritka fegyelmet” latjak ervenyesiilni (Radnoti, 1936, 476). Ugyanakkor minden reflexio kiemeli a sajat hang es eredetiseg jellemvonasat is. Erdekes tovabba, ahogyan a lira egyik jellemzd jegyet, a bibliai utalashalora valo hagyatkozast a csehszlovakiai kritika megnevezhetonek tartja, ezzel szemben a magyarorszagi irodalomkritikaban a zsido tradiciora valo utalas zarojelbe keriil. Fabry Zoltan „zsido biblikus egyszeruseget megvaldsitd, szentimentalizmust felszamolo igazi szerelmi lira’-kent definialhatja a Feher kendo kotetben megjelent Oly messze vagy cimu verset, ahogy az iment emlitett idezetben is „biblikus nehez nyelvu kinyilatkozas”-rol
