Irodalmi Szemle, 2018

2018/5 - Orcsik Roland: Az ismeretlen tükre. Danilo Kiš nyelvi szilánkjai (tanulmány)

kombinatorikat idezik, a profan targy keveredik a metafizikus elwel. Masreszt pedig a menetrend egy olyan vilag dokumentumat is kepviseli, amelyrol csak fragmentumok maradtak fenn. Ugyanez ervenyes a szerzo edesapjaval kapcso­­latos torteneteire, csalad- es kortortenetere, a biblikus kezdet elbeszelesere stb. Kisnel nemcsak a sajat csaladtortenetenek regennye irasat, hanem szinte egesz eletmuvet athatja a ket-, illetve a tdbbnyelvuseg problemaja, am ez leg­­tobbszor metafizikus keretben kontextualizalddik. A Fovenybrdban tobb ponton vita zajlik a metafizikus, bibliai tortenetekkel, valaszokkal, vagy eppen ellenke­­zoleg, megerdsitest nyer a kabbalisztikus, a veletlent kizaro, transzcendens vilag­­kep. Ilyen peldaul az a resz, amikor a regeny kihallgatasos dialogusai szerint az elbeszelo edesapja, Eduard Sam heber nyelvu parancsot hall: „Hogy a parancsot milyen nyelven adtak ki. A lehetseges valasz? Heberiil. Mert nem tulajdonitot­­ta mindezt a veletlennek? Mert jobban hitt az okszerusegben, a termeszetisten determinalo torvenyeiben a causa sui elve szerint. Miben hitt? Hitte, hogy ve­­letlen, mint objektiv jelenseg, nemcsak hogy vilagegyetemi viszonylatokban nines, hanem azokban az egyszeru hetkoznapi dolgokban sem letezik, amikor - peldaul - valaki a hordar sarkaba lepve utolsonak hagyja el a lakast [...]” (Kis, 1974, 118-119)7 Erdekes, hogy az egesz csaladtorteneti trilogiaban sehol sines leirva ez a heber nyelvu parancs. Talan azert is, mert a heber a kinyilatkoztatas nyelve, a kabbala szerint is ez szent nyelv (Scholem, 1995, 116), es a leirasaval, a parancs leirasaval veszitene a szakralitasabol? Akarhogy is, kimondatlanul je­­len van a szovegben, parancskent, vagyis metafizikus torvenykent. Kis a csalad­­tortenetet nemcsak ezen a ponton, hanem a regeny zarlataval is beleirja a heber hagyomanyba, ugyanis az a level, amit edesapja, Kis Ede (a regenyben Eduard Sam) irt noverenek, kepezi a regeny zarlatat, az utolso mondat pedig a Talmud­­bol szarmazik: „Jobb az iildozottek, mint az iildozok kozott lenni.” (Kis, 1974, 298) Jorg Schulte szerint Kis a kinyilatkoztatas poetikajat irta tovabb, s ebben 1 „Na kojemu mu je jeziku izdata ta naredba. Moguci odgovor? Na hebrejskom. Zasto ne bese sklon da poveruje u slucajnost? Jer verovase pre u uslovnosti, u deterministicke zakone Boga-prirode, po opstem principu causa sui. U sta je verovao? Verovao je da nema slucajnosti kao objektivnog fenomena, ne samo u sirokim svemirskim razmerama nego cak ni u onim najmanjim pojavama, kao, na primer, kada neko napusti poslednji ovaj stan (Kis, 1992,136)

Next

/
Oldalképek
Tartalom