Irodalmi Szemle, 2018
2018/4 - SZLOVMAGY - Nagy Csilla: Változók. Tőzsér Árpád Imágók című kötetéről (kritika) / SZLOVMAGY
NAGY CSILLA VALTOZOK TOZSER ARPAD IMAGOK CIMU KOTETEROL Az Imagok Tozser Arpad 2012 es 2016 kbzott keletkezett verseibol ad valogatast, tehat olyan korpuszt kdzol, amely reszben az Errol az Euphorboszrol beszelik (Kalligram, 2015) cimu, dsszegyujtott verseskotet anyagaval egy iddben, reszben pedig azt kovetoen keletkezett. Mig a gyujtemenyes kotet a palyaiv - tobbe-kevesbe homogen - megrajzolasat hajtotta vegre, addig a 2016-os valogatas kaleidoszkopszeruen mutatja fel azt a stilaris es poetikai sokretuseget, amelynek a szerzo birtokaban van. Az uj versek elsdsorban ter- es emlekezetpoetikat mukodtetnek: a nyelvileg, mufajilag es stilaris ertelemben rendkiviil komplex, a hagyomanyt a koltdtdl mar megszokott variabilitassal es virtuozitassal alkalmazd kotet azonban nemcsak a valds, a fiktiv es az imaginarius esemenyek es jelensegek kozdtti osszefuggesekre kerdez ra, hanem az elet es a muveszet viszonyanak altalanos ervenyu aspektusaira is. Ahogy a cimbol is kdvetkeztethetiink ra, a Tozser-kotet egyik alapveto vonatkozasi pontja Carl Spitteler Imago cimu regenye. A svajci koltd szemelye, valamint az oneletrajzi elemeket is hasznosito, 1906-os muve az alluziok reven jelenik meg Tozsernel: behalozza, arnyalja azt a tematikus vonulatot, amely alapvetden az Imagok szerzojenek eletrajzat helyezi a kozeppontba (a legdirektebb modon a Legylatas vagy a Szegeny Konrad, avagy 1:60 000 cimu versben). Ahogy a Spitteler-regeny, ugy Tozser kotetbeli versei is a multat a jelennel, a multbeli ent a jelenbelivel opponaljak, valamint a testi es a lelki/mentalis onazonossag egymastol valo elkiilonbozodesenek eseteit is szinre viszik (a kbtetnyito Lelek-bellebezes ciklus szovegeire ez altalanosan igaz). A versek gyerekkori esemenyeket ideznek, vagy epp egy-egy epiilet, targy, tajelem helyzeten keresztul lattatjak a valtozast, ezert a Tozser-kotet olvashato a „talalkozas egy fiatalemberrel” szituacidjanak ujraertelmezesekent is. Azonban a koltemenyekben tetten erheto szubjektum-koncepcio tulmutat az emlekezo es az emlekezet targyakent felttino en hierarchikus es fuggo viszonyanak erzekeltetesen. A versek egyik legizgalmasabb mozzanata az, hogy a szemelyiseg felepiilesere (es az identitas letesiilesere) elterd, gyakran egymasnak ellentmondo megoldasokat talalnak, amelyek mas-mas bolcseleti hatterhez, illetve elterd terminologiahoz illeszkednek. Ilyen peldaul az imago-fogalommal valo operalas, a Doppelganger-motivum beemelese, a jaspersi „atfogosag”- es tudat-fogalom, valamint a Descartes kartezianus test-lelek-felfogasara valo reflektalas.
