Irodalmi Szemle, 2018
2018/4 - SZLOVMAGY - Bolemant Lilla: Ordódy Katalin és a női irodalmi hagyomány (tanulmány) / SZLOVMAGY
es taplalta oket. O csinalta beldlem azt, aki vagyok” - jelenti ki Judit. Balint 1968-ban elhagyja az orszagot. Judit nem mehet vele, mert edesanyja sulyosan megbetegszik. Az elvalas utan hat ewel Judit egy gyogyszereszkongresszus kiildottjekent Bazelbe utazhat, ahol Balint el. A visszafele vezeto uton, till boldog egymasra talalason es szakitason, meseli el tortenetet. Judit dontese, hogy visszater, kettos ertelmu: nem csak azert jon vissza, mert ontudatos szocialista allampolgarkent vissza akar terni hazajaba. Bar munkaja (tudomanyos kutatoi pozicioja, amit onalloan ert el, bar Balint bsztonzesere doktoralt le) is visszahuzza, de fokent nem akar Balint mellett csak mintafeleseg lenni. Tehat a sajat erejebol elert tudomanyos pozicio all szemben a szerelme oldalan ra varo haziasszony-szereppel. Ehhez csak jarulek a szocialista elkotelezettseg, hiszen ha igazan hinne benne, nem tervezte volna ketszer is, hogy disszidal. NOI irasmodok Az ’50-es evektol ujjaeledo irodalomban a noi szereplok lassan ontudatosabba valnak, bar neha a szocialista ontudat keveredik a noi ontudatra ebredessel, megis erdsebb az a felfogas, hogy a nd sajat jogan legyen boldog ember. A szocialista emancipacio celkituzesei szerint a nok egyenjogu partnerei a ferfiaknak, vagyis ugyanugy minden munkabol es tarsadalmi feladatbol kivehetik a resziiket, a politikai elet reszesei is lehetnek, sot szocialista feladatuk ezeknek a celkituzeseknek megfelelni. Ennek az irodalomnak a reszei Ordody regenyei is, igy hat nem lehetnek mentesek a szocialista realizmus es a szocialista emancipacio kovetelmenyeinek hatasatol. Ordody ugyan tobbnyire „szocialista” befejezesekkel zarta
