Irodalmi Szemle, 2018

2018/4 - SZLOVMAGY - Bolemant Lilla: Ordódy Katalin és a női irodalmi hagyomány (tanulmány) / SZLOVMAGY

keltett a kritikusok es az olvasok koreben egyarant8 . A Nemzedekek (1961, Madach, Pozsony, 1982) cimu regenye tobb generation keresztiil mutatja be a szlovakiai ma­­gyarsag sorsat. Az frokat az dtvenes-hatvanas evekben iizemekbe, termeloszdvet­­kezetekbe kiildtek, hogy megfrando szocialista hoseik eleterol es korulmenyeikrdl konkret ismereteket szerezhessenek. Ordody Katalin akomaromi hajogyarban toltott hat honapot, igy sziiletett harmadik regenye, a Dunarolfuj a szel (Szlovaki­ai Szepirodalmi Kiado, Pozsony, 1963). Annak ellenere, hogy a tema nem igazan erdekelte, es a kornyezet teljesen idegen volt szamara, a riport es a regeny eszko­­zeit vegyito mu erdekes helyszini lefrasokat tartalmaz, es valdszfniileg hozzajarult ahhoz, hogy Az idegen cimu nagysikeru regenye gyari kornyezetet hitelesen alkos­­sa meg. A hajogyari regenyt azonban a kritika elmarasztalta. 8 Szeberenyi Zoltan, Az esztetikum es a humanum jegyeben: Ordody Katalin jubileumdra, Irodalmi Szemle, 1998,1-2., 55. 9 Szeberenyi, 55. 1 0 Szeberenyi, 55. Az idegen (Madach, Pozsony, 1968) cimen megjelend mu fordulopontot j elent az frond muveszi palyajan. Korabbi, tarsadalmi-tdrtenelmi ihletesu regenyeit a lelekta­­ni regeny valtja fel. A ’68-as regeny es aKikiildetes (Madach, Pozsony, 1977) cimu regenye az emberi kapcsolatok, a parkapcsolatok temakdret dolgozza fel a korabeli szohasznalattal elve a „modern nd” szemszdgebol, aki „helyet kovetel maganak a tar­­sadalomban”9 . A szlovak-magyar egyiittelest abrazolja egy vegyes hazassag tortene­­ten keresztiil A keskenyebb ut (Madach, Pozsony, 1971) cimu regenye. Tovabbi rege­­nyei a Kerekes kut (Madach, Pozsony, 1979) es a Dora (Madach-Posonium, Pozsony, 1994), az utobbi egy konnyed szerelmi tortenet, amelynek megfrasara az Uj Szo kerte fel, es folytatasokban kdzdlte. Irt egy egzotikus kalandregenyt is (Kozjatek Kumada­­sin, Madach, Pozsony, 1985), amely miifaji kuridzumnak is beillik az eletmii tobbi eredmenyehez viszonyitva - frja Szeberenyi10 . Tbrokorszagi uti elmenyeit irta meg (kilenc alkalommal jart ott, annyira elbuvolte az orszag, a nyelv, az emberek) Mediter­­ran szellel (Madach, Pozsony, 1987) cimu utirajzaban. Tudomanyos-fantasztikus re­genye a Botrany a XXIII. szazadban (Villanyi uti Konferenciakozpont es Szabadegye­­tem Alapitvany, Budapest, 1992), tortenelmi ifjusagi regenye a Kulcs es kard (Madach, Pozsony, 1991). 1972-ben Madach Imre-dijat kapott. 1998-ban, 80. sziiletesnapjan a magyarorszagi kultuszminiszter altal alapitott Pro Cultura Hungarica emlekplaket­­tet kapta meg. 2000. januar 17-en hunyt el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom