Irodalmi Szemle, 2018
2018/3 - TRANSLOVAK - Sárdi Margit: Egy hazai (közép-kelet-európai?) sci-fi. Csörsz István Vesztesek című könyvéről (kritika)
dott a szereploknek: 6 maga nem tudott kiutat talalni a kelepcebol, tehat a szereploi sem tudtak. Az eliteltnek nines eselye se itt, se ott, se Angliaban, se egykori hazajaban: az egyikhez mar nem tud, a masikhoz nem akar tartozni. Rumen pedig nem eleg erds ahhoz, hogy megoldodhasson a harmas problema. Belsoleg nem leven megoldas, az iro kiilsoleg zarja le a szerkezetet es a ket eletutat. A tortenet jo nagy reszenek narratora Mona, epp azert, mert az o utja egeszeben mentes a problemaktol (kutatasi temaja alkalmatlan a politikai hasznositasra), csak a szerelem hordoz nemi konfliktust a jellemeben. A nagy problemakat Rumen eli at - Csorsz Istvan neki adta at a legtobbet a sajat tapasztalataibol. Onkent kinalkozik egy nemzedeki parhuzam: Karczag Gyorgy (1941-1978) hasonlo idoben megirt es a Mora Kiadd altal hasonloan elutasitott, csak egy szuk evtizede megjelent regenye, A csillagok szeme (Mariabesnyd-Goddlld, Attraktor Kiadd, 2009), csak epp Karczag Gyorgy nem erte meg regenye megjeleneset. Mindkettejiikre jellemzo, hogy nem az urhajo vagy a guliiszemu szorny vonzotta oket a tematikahoz: tagadhatatlanul rajtuk van a ’70-es evek nyoma (es - kiilonosen Csorsz Istvan eseteben - a Solaris nagy hatasa). Az, hogy mindket regeny a szepirodalom egyeb agaiban jaratos iro muve, bonyolultabb problemalatast, kidolgozottabb szereploket es szinhelyeket, a tarsadalmi problemak primatusat eredmenyezte - erre az SF-iroknak csak a legjobbjai kepesek. Csorsz Istvan regenyeben is teljesen egyedi a problematika, a cselekmenybonyolftas es a stilus kidolgozott. Ez vegiil is tarsadalmi regeny, meg ha egy akkor fiktiv jovdben, most egy alternativ jelenben jatszodik is. Es erosen kelet-europai, erezziik a ’70-es evek nyomott hangulatat, a hideghaboru, a bipolaris megosztottsag jelenletet. A benne mutatott talalmanyok java resze megsziiletett (pl. a keptelefon), csak a virtualitas hatalmas atformalo hatasat nem latta, nem lathatta elore. De o is (akarcsak Karczag) azt akarta, hogy a technika lenyegtelen legyen a muben, ahogy minden kor all a maga technikajaval: az szamara termeszetes, arra nem csodalkozik ra, es nem magyarazza, csak hasznalja. Itt is csak egy-ket reflexioban van jelen, peldaul, amikor megemliti, hogy 10 eve emelkedett a levegobe a kozlekedes, es az egykori utakat mar folverte a novenyzet. (Napkut, Bp., 2015)
