Irodalmi Szemle, 2018
2018/3 - TRANSLOVAK - Petres Csizmadia Gabriella: "A kétnyelvűség komplikációi". Mila Haugová Zrkadlo dovnútra (Belső tükör) című önéletrajzáról (tanulmány) / TRANSLOVAK
A SZULOK NYELVI I DENT ITASANAK , NYELVHASZNALATANAK KERDESEI Mila Haugova magyar nemzetisegu edesanya es szlovak edesapa gyermekekent latott napvilagot 1942-ben. A ketnyelvu kornyezet es ketfele nyelvhasznalat nehezsegei nemcsak az dneletiro, hanem mar a ki-be telepiilo sziilok elettorteneteben is kozponti szerephez jutnak, es az elsogeneracios migransok asszimilacids kerdeseit - az alarendeltsegi viszonyok nyelvi, ideologiai es kulturalis jelensegeit8 - vetik fel. Mindket szulo a hatarmodositasoknak koszonhetden, politikai okokbol lep ki az otthonos nyelvi kozegebol, idegen kulturalis kozegbe tortend beilleszkedesuket azonban eltero tenyezok nehezitik, mivel kiilonbdzd nyelvi hatterrel rendelkeznek. Az edesapa az elso becsi dontes kovetkezteben lett csehszlovak allampolgarbol magyar allampolgarra, vagyis ugy valt egy masik orszag lakojava, hogy sajat lakhelyet nem valtoztatta meg. A belfoldde valt kiilfdld, a kiilfoldde valt belfold problematikajat az dneletiro reflektaltan problematizalja, amikor egyszerre miikodteti a jelenben es elbeszelt multban ervenyes foldrajzi teruletek elhelyezeset: „Uzemie, kde lezalo Vrable, stalo sa Mad’arskom, otec sa vratil na Slovensko, teda vlastne do Mad’arska.”4 [Az a videk, ahol Verebely elteriilt, Magyarorszag reszeve valt, apa visszatert Szlovakidba, vagyis tulajdonkeppen Magyarorszagra.] Az dneletiro a hatarmodositas esemenyet az apa egesz eletere kihato traumakent ertelmezi („Po Mnichove a nasilnom rozbiti republiky, co otec cely zivot pocit’oval ako 8 N emeth Zoltan, A migrans irodalom lehetosegei a kozep-europai irodalmakban, Iskolakultura, 2016/1, 63. 9 H augova, i. m., 14.
