Irodalmi Szemle, 2018

2018/3 - TRANSLOVAK - Irena Brežná: A hálátlan idegen (próza, Vályi Horváth Erika fordítása) / TRANSLOVAK

galom uralkodott mindeniitt, itt meg a gondosan dsszekdtdzdtt fekete szemeteszsak is csillogott. Mar lattam, ahogy engem is eltakaritanak. A csodas, frissen lehullott lomb­­korona ugyancsak szemetnek szamitott. A sovar, hangos lombporszivok korbe-korbe cikazva szippantottak be a bizalmasan ismerds levelzizegest. Az allandosult sebezhetosegtol minduntalan sirhatnekom tamadt, minden egyes rugasnal kibuggyantak a konnyeim. Egy emberi tett teljesen kizokkentett eddigi vila­­gombol. Semmi masra nem vagytam, csak hogy elhagyjam ezt a tisztara sopbrt ures­­seget, es visszaterjek a varosunk jardaira, ahol uton-utfelen szemet hever. Ott az ott­­hon, ahol felismerem az elet nyomait. Idegenben a buz a haza illatava valt, ez jelentette a szabadsagot. Sapadtsagabol es homalyos testformajabol itelve ez afiatal nd mar hetek ota bortonben tengodhet. Mozdulatlan testeben csak ugy cikaznak a gondolatok. Gorcsosen osszeraz­­kodik, pici kek szeme vilagit, mint a kutakna viztiikre. Latszik, hogy sirt. Nem erti, mi­lyen biint kovetett el, gondolatai akadalyokba iitkoznek. Reggeltol estig idegen hazaknal takaritott, mindig szorgalmas es engedelmes volt. Amikor a bardtja rdbizta, vigyen el egy csomagot egy masik orszagba, pusztan jo szandekbol tett eleget a keresnek. Elorehajol, olyan kezmozdulatot tesz, mintha ujbol kiilritene a szivet. Szolgaltatasaiert nem kapott penzt, szoval hajlando segiteni, senkinek nem tud nemet mondani, foleg neki nem, aki olyan jo volt hozza. Gyermekkoraban megismerte, mi a szegenyseg, es ez aferfi segitett, hogy kiutazhas­­son, es pontosan ugyanolyan farmert vett neki, amilyenre mindig is vagyott, rd se nezett az arcedulara. Meg sosem taldlkozott ilyennel. Kulturalt uriember, de eleg zarkozott. Nem igazan ertette, miert viselkedik igy. Amikor harom honappal ezelott tizenot rendor tort rd a lakasaban, akkor fogta csakfel, hogy egy drogbaro baratnoje volt. Raszegeztek a kibiztositott fegyvert, pedig aferfi mar reg messze jart. A vadlottak padjan ill, izzadt tenyeret morzsolgatja.- Szivesen segitek, csak mondja meg, miben allhatok a rendelkezesere. Felajanlja a nyomozati bironak a szolgalatat, dm az nem akar tole semmit, tovabbi nyolc het vizsgalati fogsagot vet ki rd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom