Irodalmi Szemle, 2018
2018/2 - ESTERHÁZY - Kulcsár Szabó Ernő: "Graciőz" kötetlenség. Szólam és írhatóság Esteházi prózájában (tanulmány) / ESTERHÁZY
sosorban a merev szemleleti, miifaji es diszkurziv formak erds korlatozasan keresztiil alakftja ki az Esterhazy-szovegek esztetikai tapasztalatanak koordinatait. Ennek a szepprozai beszedmodnak a nyomatekos hanghoz-kdtottsege32 Esterhazynal azonban - s alighanem ebben van nyelvmuveszetenek legrokontalanabb s egyszersmind legegyenitobb jegye - nem pusztan „a mindent nyelvnek tekintek” axiomatikus megerdsiteset jelenti. A nyelviseg rendkiviili felertekelese dnmagaban nem szokatlan jelenseg a 20. szazad klasszikusainal. A hanghoz-kotottseg poetikai premisszaja itt elsdrendiien amuveszi kozles olyan mozgasterben tartasat jelenti, amely - az irodalom eredendoen irott, szovegi nyelvehez kepest - sokkal jobban ki van szolgaltatva az irhato es a mondhato kozti nyelvi fesziiltsegnek. Az e feszultsegbol taplalkozo megszakitasos szintaxis, a transzmutacios grammatika latszolag szeszelyes kotetlensege igy olyan irasmddot tamogat, amely a nyelv elobeszedi lenyegenek tobbletet, a nyelv hangzd prioritasat ervenyesiti a narracio szovegi kotottsegei elleneben. A kozles indexeinek es iranyainak feltiino valtozekonysaga, a grammatikai lelemenyek dinamikaja es finom rugalmassaga, az irasjelek (sot, a tipografia) szokatlan szemantikai „terhelese” rendre olyan olvasastapasztalati terbe vonja a szoveget, amely fenntartja a befogadasban annak illuziojat, hogy ugyszolvan halljuk es ertjiik is a beszed nem irhato akcentusmozgasat, intonacioit, sziineteit, tempovaltozasait, a kozles habitualis es alkalmi indexeit - sot, a kettos (elbeszeloi es szereploi) elhallgatasok kiilonbsegeit is. A nyelvi hangzas prioritasa es a beszed sajatossagait irni keptelen, nema lejegyzes hatranyainak viszonyaban Esterhazynal nem ok nelkiil kapnak kitiintetett szerepet azok a jelformak, amelyek az irottakban is a kozles e ket mediuma kozti elo kapcsolatra emlekeztetnek: A pontosvesszo a legirodalmibb irasjel; - olvassuk az Esti onkommentarjaiban - mert az irasjelek egyszersmind beszedjelek, a legkevesbe a pontosvesszo: az o otthona a szoveg, ott honos, tobbnyire nem hallhato, csupan lathato. Es persze erezheto es vagyhato. Nemcsak mondatreszeket valaszt el (vagy nemcsak mondatokat kot ossze) (...) Elokelo irasjel; valodi elokeloseg ez: finomsag es nem fennhejazas. Regimodi, egy kicsit rezignalt; regi, de nem dreg. Ero van benne, magabiztossag, mert ido van benne, hagyomany.33 3 2 Ld. az 5. sz. labjegyzetet. 3 3 Esterhazy, Esti, 359-360.
