Irodalmi Szemle, 2018
2018/12 - IRODALMI SZEMLE 60 - Strickland-Pajtók Ágnes: Transz-inter-multi-? A többkultúrájúság irodalmi megjelenései. A transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban című kötetről (kritika)
A szinten alneven irt, s lgy a szerzo identitasat megint csak instabilla es esetlegesse tevo, Koloman Kocur (Lubos Dojcan) altal jegyzett Szarbomba cimu regenyt Benyovszky Krisztian vizsgalja. A jovo disztopikus Kozep-Europajaban jatszodd tortenetben is kozponti jelentosegu a nyelvkerdes, am itt a nyelvkeveredes a valosag korlatozott megismeresehez vezet. Nemcsak a regeny fiktiv vilagaban, hanem a kortars befogadd szamara is, hiszen „a regeny teljes erteku megertese es a stilusjatekok maradektalan elvezete olyan olvaso szamara valik lehetsegesse, aki mindket nyelvet ismeri, s nemcsak annak irott, hanem a beszelt nyelvi regiszteret is.” (189.) Ugyanennek a multilingvizmusnak a meta-peldaja ajelen tanulmanykotet is, hiszen a megszolitott olvasokozonseg itt is poliglott: a magyar nyelvu tanulmanyok koze egy szlovak (Patrik Senkar: Polyfonicke aspekty transkulturalizmu v basnickych zbierkach Alexandra Kormosa z osemdesiatych rokov) es egy angol (Szaz Pal: Ethnographic writing and the Subcarpathian reportages of Ivan Olbracht) nyelven irt iras is ekelddik (mely utobbi a nyelwaltas nehezkes, rogos utjanak is manifeszt peldaja). A gyujtemeny kronologikus szerkezetenek ket vegpontjat Csehy Zoltan es Menyhert Anna tanulmanyai jelzik. Az elobbi a reneszansz, a masik az ujmedialis transzkulturalitas megvalosulasara iranyitja a figyelmet. A nyilvanvalo kiilonbsegek mellett a 15. es a 21. szazad interkulturalis tapasztalatainak univerzalizmusa is szembeotlo. A reneszansz Italiaban felndvd gorog Michael Tarchaniota Marullus sorsan es kolteszeten keresztiil a koztes pozicio betoltesenek vagya szolal meg: a kulturalis hibrid sziilohazajat akarja ujraalkotni az uj vilagban, s mindket kulturat egyszerre megelni es birtokolni. Erre a tobb evszazados problemara, a tdbbkulturajusag frusztracioira talal valaszlehetoseget Menyhert Anna. A migransok virtualis jelenletet vizsgalva a kutato ugyanis azt tarja fel, hogy a kozossegi media hozzajarulhat „a hallgatas lekiizdesehez, a trauma megosztasahoz, a kapcsolatok es kozossegek kiepitesehez.” (269.) Vagyis a 21. szazad kinalta technika lehetoseget adhat a migranslet eddig inherensnek hitt idegensegerzetenek csillapitasara, s igy „a migrans kozossegek digitalis otthona, a trauma feldolgozasanak platformja, helye es eszkoze” (269.) is lehet. A kotet legfobb tanulsaga tehat talan az a felismeres, hogy a kultura nem pusztan elvont fogalom, hanem a hetkoznapjainkat es identitasunkat nagyban meghatarozo va-
