Irodalmi Szemle, 2018
2018/11 - Gábori Kovács József: A kísérletező Arany János. Szilágyi Márton "Mi vagyok én?": Arany János költészete című kötetéről (kritika)
es evek liraja cfm alatt - Szilagyi ahhoz a Nemeth G. Bela es Szegedy-Maszak Mihaly altal is kepviselt ertelmezesi hagyomanyhoz csatlakozik, mely szerint 1849 utan Arany munkassagaban a „korabban mellekesnek tekintett lira [...] az iroi dnmeghatarozas legfontosabb terepe lett.” Szilagyi azonban jelen kotet korabbi elemzeseire tamaszkodva Szegedy-Maszak velemenyevel szemben - miszerint Arany mar „nem tud verbeli epikus lenni” - azt is hangsulyozza, hogy Arany ezt kovetoen is kepes volt komoly epikus alkotasok letrehozasara. Igaz a kolto a verses epikanak es a liranak is uj lehetosegeit es uj poziciojat erzekelte, es igyekezett ezekhez reflektalt viszonyt kialakitani. A lira teren ez az igyekezet vezetett a Kisebb koltemenyek megkomponalasahoz, melybe 1849 elottrol csak nehany vers keriilt. Ezek kdziil Szilagyi szerint legfontosabb A rab gdlya, mely az egyik hagyomanyos ertelmezes szerint az 1840-es evek sziszifuszi politikai kiizdelmeinek allegdriajakent is olvashato. A kotet versei kdziil Szilagyi a Leteszem a lantot, a Kertben, a Visszatekintes, A lejtdn, valamint Az ordk zsido cimuek poetikai sajatossagait elemzi. A Kapcsos konyvet Szilagyi megkomponalt verseskotetkent ertelmezi, ami alapvetden nem szamit ujdonsagnak. Ugy gondolja viszont, hogy e meglatas szerkesztesbeli es poetikai kovetkezmenyeit korabban nem gondoltak at reszletesen. A szerzo itt a Korompay H. Janos, Veres Andras es Szegedy-Maszak Mihaly-fele korabbi megfigyelesre tamaszkodik, mely szerint Arany az 1850-es evekben nem koveti a hagyomany altal szentesitett mufaji tradicidkat, hanem kevert mufajokat hoz letre. Szilagyi szerint ez a tendencia folytatodik az Oszikek ciklusban egyreszt a lirai en lefokozasa, a dilettans kolto szerepenek probalgatasa es a kolteszet statuszanak atertekelese reven is, mely folyamatok Aranynak ezeket az alkotasait az alkalmi kolteszet altala sajatjanak el nem ismert darabjaihoz kozelitik. (274- 275.) (Ezaltal pedig Szilagyi mintegy igazolja is sajat, fentebb emlitett allitasat a ketes hitelu muveknek a koltoi eletmu peremen tartasarol is, hiszen e muvek ismerete nelkiil ehhez a parhuzamhoz nem juthatott volna el.) Ezeknek az Arany
