Irodalmi Szemle, 2018
2018/11 - Mellár Dávid: "Minden való ság örök kí van": Emlékezés és mítosz Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című kötetében (tanulmány)
seg, a falu kornyezetenek (termeszeti) ismertetojegyei (a Vag, a Holt-Vag, a Fekete-viz, a Sebes-er, a kozeli Duslo gyar, Sellye, Galanta stb.), hanem a torteneti esemenyek (a peredi csata, kitelepitesek stb.) is alatamasztjak. Masreszt - mivel a tortenetmondas elkepzelt tere mindig projektiv - ezek a helyszinek es esemenyek legtobbszor nem egy az egyben ugy jelennek meg, ahogy a - tarsadalmi megegyezesek altal - hitelesnek velt tortenetiras megemlekezik roluk, illetve lejegyzik oket. „A ter ketsegkiviil nem mero geometria es mertek - irja Tillmann is hanem kultura es tortenelem, elgondolas es alakitas is.”16 Ennek megfeleloen az elbeszelok is a kereszteny kulturkor mitoszaival, atelt vagy kitalalt, illetve valos vagy valotlan tdrtenelemmel toltik fel az emlekezes tereit. Igy lesz a Peredbol Maradda fikcionalt falu - neha atirt - bibliai es apokrif kereszteny tortenetek helyszine is. Pontosabban szolva a szerzo elbizonytalanitja es osszekeveri a tortenesek helyszinet (pl. nem egyertelmu, hogy Jezus a Vagban vagy a Jordan folydban kereszteli-e a nepet, vagy Mozes a Sebesben jart-e, amikor ego csipkebokorkent megjelent neki Isten). Mindez arra enged kdvetkeztetni, hogy Szaz kihasznalja es rajatszik arra, hogy maga a „kereszteny topografia [is] mero fikcio”.17 A kotettel kapcsolatban Fried Istvan is kiemeli kritikajaban a mitosz jelentoseget: „nincs regi es nines uj, csak »mesezes« letezik, de a mese itt nem kitalalt tortenet, hanem valami olyasmi, amit Aristoteles mitosznak nevezett Poetikajaban.”18 Mar csak a kotet es a szovegek mufaji megjeloleseit nezve is sejthetd, hogy a phytolegendarium tortenetei felidezik majd a mitikus vilagnak azt az egysegallapotat, melyben a kultura es a termeszet meg kevesbe valik el egymastol. Tovabba Szaz a mitosznak ket sajatossagat is felhasznalja: egyreszt elemeinek felcserelhetoseget - mely a hasonldsagoknak es a metaforaknak mufajon beliili elsodleges szerepebol fakad (ilyen peldaul a „jeerdek evangel)oma”19 szokapcsolat) -, masreszt szem elott tartja a mitosz peldazatjelleget, aminek koszonhetden a mitikus tortenetek „egyszerre jatszodnak a regmultban es az idotlenben”.20 Vagyis egy olyan mozdulatlan, egyseges, es megis tovahaladd es retegzett teridd-univerzumban zajlanak a tortenesek, amelyben „gyorsan telik az ido, osz megse valtozott semmi Adamatyank meg Evanyank ota”.21 A mitosznak erre a kettos idoszerkezetere utal Assmann is, amikor a mitoszt olyan alaptortenetkent hatarozza meg, amelyet „egy bizonyos jelennek az osi eredete feloli megvilagitasara beszelnek el.”22 1 6 Tillmann J. A., Az esemenyhorizonton tul. Terek, kulturdk, tavlatok, Budapest, Typotex, 2018, 6. 1 7 Assman, i. m.,42. 1 8 Fried Istvan, Kisebbsegtortenelem Csak Matefoldjen, Helikon, XXIX. evf., 2018/2, 21. 1 9 Szaz Pal, Fuje sarjad mezoknek. Phytolegendarium, Pozsony, Kalligram, 2017, 87. 2 0 Szegedy-Maszak Mihaly, Mitosz es tortenetmondas = Uo, „A regeny, amint irja onmagat”. Elbeszeld muvek vizsgalata, Budapest, Tankonyvkiado, 1980, 43. 2 1 Szaz, i. m., 174. 2 2 Assman, i. m., 53.
