Irodalmi Szemle, 2018

2018/11 - Csabai Máté: Négykezes (próza)

felerosodjon a viragok illata. Ha sokaig nezem ezeket a tulipanokat, hullamozni kezd a mezo, megmozdulnak a kelyhek, apro napkorongokka valnak a fenylo eso­­cseppek, es hirtelen elhiszem, hogy minden egyes esocsepp egy ujabb kozmosz, hasonld a mienkhez, egeszen addig, mig a csepp le nem gurul a virag toven, es fel nem issza a fold. A tulipan eletre kel, novekedni kezd, es indazo mozgassal Lili labai koze tekeredik, a kehely eppen eltakarja az diet, mert mar hetek ota szeretkeziink. Azt hiszem, termeszetes, hogy megtortent. Vannak testek, amik osszetartoznak, ennyi az egesz. Mi megsejtjiik ezt az osszetartozast, de lehet, hogy egyszeruen meg emlekeziink ra. Hetekig nem mozdulunk ki abbol a muveszhazbdl, ahol ekkor la­­kunk. Van, hogy az ablakot sem nyitjuk ki napokig, pedig az oxigen hianyatol mar kabak vagyunk. Jatszunk, egyre kevesebbet nyitjuk ki a kottakat, mert egyre keve­­sebbet ertiink beldliik. Regen megtanult zenemuvek utemeibol jatszunk uj muveket. Nem akarok semmi mast, es nem akarok semmi tobbet megerteni magunknal. Ugy erzem, hogy annyi a vilag, amennyit valasztok belole, es ez a szabadsag, a szukosseg szabadsaga azert oromteli, azert konnyebb a tagassagnal, mert kicsi vagyok en is. Amikor ezt elmondom Lilinek, azt mondja, nem drill, hogy igy gondolom. A szukdssegiink allandoan uton van, mondja, hogy ujabb dolgokat nyeljen maga­­ba, mas dolgokat pedig kivet magabol. Sziintelenul hullunk szet es hagyjuk mbgotte a tagjainkat, hogy aztan ordito hianyaink jelentkezzenek ertiik. Masnap a mellet­­tiink levo szobaban szeretkeziink, a harmadik napon pedig az azt kovetoben, es mindig hatrahagyunk egy darabot magunkbol. Lili a negyvenhatodik este nagyon erosen szorit, aztan lassan hozzam ddrzsoli apro melleit, vegigcsokolja a hasam, es olyan erovel mozgatja a nyelvet, hogy nehany percen beliil elmegyek, es erom sines visszaadni neki. Negyvenhet napig eltiink igy, aztan egy reggel arra ebredtem, hogy Lili egy dal­­lamot jatszik, pont azt, amit elozoleg eppen almodtam. Hallom a zenet almomban, aztan felebredek, es ugyanaz a zene a szobaban szol. Lili jatssza. Az almomba ferkozott. Minden mas ebben a ket vilagban; amit valosag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom