Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Vincze Dániel: Janus Pannonius, II. Pál pápa és a 17. századi Anglia (tanulmány) / KLASSZIKUS
Tovabbhaladva a fordftasok lehetseges forrasainak vizsgalataval, a kovetkezd tampontot a francia Philippe Mornay jelentheti, akinek l'rasat 1612-ben jelentettek meg angol nyelven.29 Ebben a kiadasban Janus ket muve, az 52. es az 58. sz. epigrammak talalhatdak meg, kozuliik viszont csak az elobbihez tarsuit anyanyelvu melleklet.30 A szoveghagyomannyal kapcsolatosan hozza kell tenniink, hogy e koltemeny latin textusat tekintve teljesen megegyezik Bale, Mornay es Care eseteben is, mig Foulis az altala is hivatkozott Pareus-fele valtozatot hasznalja.31 Tovabb bonyolitja a dolgot, hogy a Mornay-fele angol szoveg elso sora a Care lapjaban megjelent valtozattal, mig a masodik Foulis munkajaval mutat majdnem teljes egyezest. A Mornay es Foulis muvei kdzott eltelt fel evszazad soran nines tudomasunk az 52. sz. epigramma mas forditasarol, habar meg kell emlitenimk, hogy latinul feltunt meg George Salteren 1625-ben Amszterdamban kiadott, angol nyelvu ertekezeseben is.32 Az, hogy a bemutatott koltemenyek angolul is olvashatoak voltak, teljesen termeszetesnek veheto ekkoriban, hiszen a szigetorszagban nemesak az ujsagiras, az irodalom, hanem a tudomanyos muvek teren is hosszu ideje mar az anyanyelvu publicisztika volt az uralkodd, szemben a kontinensen megfigyelheto gyakorlattal.33 A latin visszaszorulasat talan mi sem szemlelteti jobban, mint a szazad elso feleben Londonban megfordult utazo, Szepsi Csombor Marton esete, aki hosszas keresgeles utan sem talalt senkit, akivel „deakul” szot tudott volna erteni.34 Minden bizonnyal ez a jelenseg teheto felelosse azert, hogy ekkoriban a Magyar Kiralysag es az Erdelyi Fejedelemseg teriileterol erkezo peregrinusok is az okori nyelv tanitasaval kerestek kenyeriiket a szigetorszagban, mi tobb, Jaszberenyi P. Pal 1664-ben megjelent angol-latin nyelvtankonyvet het ev alatt negyszer adtak ki Angliaban.35 Valamelyest elszakadva a vizsgalt korszaktol, a fordftasok szoveghagyomanyanak szempontjabol roviden erdemes meg kiterniink az 52. es 53. sz. epigrammak egy kesobbi kiadasara is. Ezek Pierre Bayle36 francia filozofus 1737-ben Londonban megjelent munkaiban lelhetoek fel, 2 9 Bekes Eniko atfogo bibliografiajaban csak az 58. sz. epigramma helyet jeloli meg muben, pedig abban szerepel az 52. sz. is. http://www.januspannonius.hu/html/jp_bibliografia.htm Letoltes ideje: 2016.12. 30. Ritodkne Szalay Agnes ellenben mar helyesen adja meg a ket epigramma helyet, am csak az 1611 -es, francia nyelvu kiadasra vonatkozoan szolgaltat adatot. Ritookne, Janus Pannonius... i.m., 239. A franciaul 1611- ben es 1612-ben is megjeleno munkak altalam vizsgalt peldanyaiban az emlitett epigrammak latin nyelven szerepeltek. Philippe Mornay, Le Mystere D’Iniquite, Salmuri, 1611, 164., 544.; Ua., Geneve, 1612, 359., 1215. 3 0 Philip Morney, The Mysterie of Iniquitie, London, 1612, 169., 591. 3 1 A kulonbseg az epigramma masodik soraban talalhatd. Care eseteben „Filia quam genuit, sat docet esse Marem” mig Foulisnal „Filia quern similis te docet esse marem” olvashato. 3 2 George Salteren, Sacrae heptades, or Seaven Problems Concerning Antichrist, Amsterdam, 1625, 94. 3 3 S. H. Steinberg, Anyanyelvu nyomtatas = A konyves kultura. XIV-XVII. szazad I., szerk. Monok Istvan, Szabo Eneh, Szeged, Scriptum, 1992, 184-189. 3 4 Szepsi Csombor Marton, Europica Varietas, kiad. Szeremlei Laszlo, S.l. [Kolozsvar], 1943,104. 3 5 Gomori Gyorgy, Latint oktatni Londinumban, Europai utas, 2000, 1. sz., 67-68. 3 6 Pierre Bayle (1647-1706) francia filozofus, vallaskritikus.
