Irodalmi Szemle, 2017

2017/10 - BEKEZDÉS - Balázs Katalin: Megérteni a tapasztalat felől, amit a megértés felől nem lehet. Borbély Szilárd: A testhez - ódák és legendák (tanulmány) / BEKEZDÉS

tunik fel igazan, amikor a megszokott eletfolyamatokban valamilyen zavar keletkezik (betegseg, kimeriiltseg, fajdalom vagy benulas). Am a Leib es a Korper korantsem egy atmenet nelkuli szembenallast takar, viszonyuk ennel joval osszetettebb. (Elso pillantasra ugy tunhet, hogy a nemethez kepest mas nyelvek a magyarhoz hasonloan nehezebb helyzetben vannak a vazolt kettoseg megragadasat illetden, hiszen a test szavunk az egyetlen kifejezes arra, ami tulajdonkeppen a mindent jelenti, de a szo dnmagaban semmit. Az ember voltakeppen nem a testerol tesz kijelenteseket, hanem allapotokon, erzeseken, erzeteken, hangulatokon keresztiil ad hirt dnmagarol.)

A mai nemet nyelvhasznalatban, peldaul az alemann nyelvteriileten (Delnyugat-Nemetorszag) a Leib kifejezes mar csak az iddsebb generaciok koreben ismert. Az, hogy manapsag nem beszelnek tobbe Leibrol, csupan Korperrol, Thomas Fuchs szerint a kapitalizmus tarsadalmi-gazdasagi folyamataiban keresendo, abban, hogy az emberek sajat ertekesseguket a piaci ertekektol tettek fuggove, es ez ervenyes nemcsak az egyen kepessegeire, hanem a testre is. „Nem a sajat testiink vagyunk, hanem egy test, amit a piacra viszunk.”15

Uj paradigma korvonalazodik a kortars kiserletekben: a megelt test szakadatlan kutatasa kozben a megelt test dicsoitese zajlik, ugy jelenik meg, mint egy elrejtett, elnyomott, lathatatlan fenomen, es az organikus test mindekozben negativ eldjelet kap. Mintha az ember nek a Korperkent felfogott teste a sajat ellensege lenne, ami peldaul egy betegsegben valik megragadhatova es esetleg gyuloltte is. A verselemzesekkel amellett kivanok ervelni, hogy a test fenomenologiaja nem merul ki a sajatkent megelt testi erzes feltarasaban.

Fontos megjegyezni, hogy A Testhez cimu kotetben nem „csak” az emberi test, hanem egyszersmind a noi (anyai) korpusz all a kozeppontban, s ez meg inkabb kiterjeszti a kotet vizsgalatanak ertelmezoi horizontjat. Anelkiil, hogy a noiseg kerdeset problematizalnam,16

a kovetkezokben kifejezetten egy olyan szempontra szeretnem felhivni a figyelmet; ami a kritikai eszrevetelek kozott meg nem szerepel. Velemenyem szerint egy, a testet erinto kettosseg leplezett formaban jelenik meg a versekben, ezt a versbeszelok a (sajat) testhez fuzodo viszonyanak dilemmai es narrativ megnyilvanulasai tarjak fel.

2 .

A cimben szereplo mufaji megjeldles (Oddk & Legendak)'7

premodern kolteszeti hagyomanyokra hivja fel a figyelmet, utalva a szerzo egy korabban megjelent verseskotetere (Halotti Pompa

1 5 Thomas Fuchs, „Kdrper haben oder Leib sein”, http://gwg-ev.org/sites/default/files/GPB_3-2015- Fuchs_O.pdf (Letoltes ideje: 2017. februar 22.)

1 6 A feminista irodalomkritika perspektivajat (is) megszolaltato ket fontos tanulmanyt erdemes itt kiemelni: Szeplaky Gerda, A halott test grammatikaja, Helikon, 2011/1-2, 141-156. Gyore Bori, A noi test transzcendencidja, http://www.multesjovo.hu/en/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/2594/

(Letoltes ideje: 2017. januar 26.)

1 7 Kulcsar-Szabo Zoltan meglatasa szerint a cimben megjelolt mufaj „mondhatni azt a feladatot tolti be, hogy ket eltero iranybol deritse fel annak a koltoi vallalkozasnak a lehetosegeit es korlatait, amelynek kozeppontjaban a nyelv es a testiseg viszonya, kozelebbrol nezve az a kerdes all, vajon mikent kepes a lirai nyelv arra, hogy onallo modon mukodjon kdzre a test valamifele diskurzusanak felepiteseben” Kulcsar-Szabo Zoltan, Traumatizalt grammatika Borbely Szildrdnal, Alfold, 2106/7, 50. Ehhez hozza kell tenniink, hogy vannak olyan koltemenyek, amelyek szetfeszitik az emlitett ketpolusu kompozicidt. Ilyen peldaul A Volegeny vagy A Vonaton, mely elobbi inkabb az ima, utobbi pedig a confessio mufajara emlekeztet.