Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Szemes Botond: Kölcsönyviszony. Szellemi, anyagi és történeti meghatározottságok az Emlékiratok könyvének szubjektumképe (tanulmány) / BEKEZDÉS
foghato reszletek az eddig kirajzolddo/felvazolt rendszerrel szoges ellentetben allnak. A recepcid masodik szakaszanak elemzesei azonban mintha nem tudnanak ezekrol a szoveghelyekrol, amelyeket igy interp retacidjukban figyelmen kivul hagynak.30 Innen nezve meghatarozo, hogy maganak a szinhaznak a szerepe sem redukalhato a fenti, a szoveg altal tobb ponton sugallt es eldterbe allitott ertelmezesre, hiszen annak anyaga es mediuma maga a test.31 Szembetund ez a HdeZio-eloadas eseteben, amely az elbeszelore osztoneit felszabadito, elemi hatassal van - a valddi elleplezes a paholyban zajlik „e ket felvonasnyi idore kinyujtott csalasban”. (II. 199) A nevtelen elbeszelo rendszeresen szinhazi probakra, eloadasokra jar, es bar gyakran azok hamissagarol szamol be, nem hagy fel ezzel a kulturalis tevekenyseggel. Hiszen az ellenkezo, az osztdnoket es a testiseget eldterbe allito vilaghoz sem kapcsolhato pozitiv megiteles: az anarchistakra valo utalasok vagy Thomasek gyilkossaggal vegzodo „erzelmi anarchiaja” a szallodaban - amely a felszines polgari beidegzodesek elutasitasat jelenti - sem egy jobb, igazabb vilag kepet tarjak fel. Mikozben ezek a csoportosulasok is legalabb annyira szellemi-ideoldgiai alapokon nyugszanak, mint amennyire a testek kozossegen. Ide vezet a nevtelen elbeszelo fontos felismerese is, hogy - naiv feltetelezesevel szemben - erzekei kozvetitesevel sem lesz az ember csalhatatlan. (II. 90) Sot esetenkent ennek ellenkezoje is igaz lesz, ahogy a tudatos szerelmi manipulaciok soran is „meg tudjuk nyilvanitani magunkat” a masiknak, es „meg a legszemelytelenebb fizikai erintkezesbol is valami nagyon szemelyes, szerves foganhat, egy gyermek”. (II. 200) Igy valik az osztdnoket egyszerre elfedo es felszabadito szinhaz meg fontosabb es osszetettebb elemeve a szovegnek, amely a konyv (a bevezetoben igert) osszetettebb 3 0 Leginkabb Dobos Istvan az, aki diptychonbeli tanulmanyaban foglalkozik az Emlekiratok zarlataval, es onnan kiindulva minden korabbi esemenyt (a regeny egeszet) a nevtelen elbeszelo tevelygesekent ertelmez: szerinte a konyv „az Istenhez megtert emlekiratiro sajat eltevelyedeseit elemzi.” Dobos, 1. m., 194. Ezzel azonban visszater az emlekiratok/ emlekezesregenyek hagyomanyos diskurzusahoz - amit csak ugy tehet meg, ha minden korabbi, a toredekes jegyzeteknel lenyegesebbnek tuno, jobban kidolgozott es nagyobb szamu tapasztalatot, tovabba az azokrol valo szamadast figyelmen kivul hagy. Megitelesem szerint a zarofejezet idezett passzusai nem adnak okot arra, hogy ilyen messzemend kovetkezteteseket vonjunk le - csupan az eddigiek kizarolagossagat irjak folul. 3 1 Vo.: Erdody Edit, Szinhaz a regenyben, 398.
