Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Szemes Botond: Kölcsönyviszony. Szellemi, anyagi és történeti meghatározottságok az Emlékiratok könyvének szubjektumképe (tanulmány) / BEKEZDÉS
eppen ezt a toredezettseget igyekeznek felszamolni. Ez a paradoxon fog vezetni minket a tovabbiakban, eldljaroban mindenesetre feltehetjuk a regeny altal is sugallt, am nagyon is zavarba ejto, irodalomtorteneti jelentosegu kerdest: lehetseges-e egy egyes szdm elso szemelyu visszaemlekezest irni az onazonossag megteremtesenek igenye nelkiil? A RECEPCIO KET SZAKASZA Hiszen a kulturalis kodok alol kibujo test atirja az emlekiratok mufajanak hagyomanyat is. A regeny recepciojanak elso szakasza, az 1980-90-es evek irasai (amelyek kozponti elemei az Emlekiratok utan ket ewel megjelend Diptychon cirnu tanulmanykotet vonatkozo fejezetei es a kotet szerkesztojenek, Balassa Peternek 1997-es monografiaja) dontoen e felol ahagyomany felol olvastak a regenyt: legtobbjuk ugyanis kultur- es irodalomtorteneti erdekeltsegu elemzes,14 amely a szemelyiseg megformalasanak es vilagbeli helyzetenek filozofiai vizsgalatat helyezi a kozeppontba. Ebbol a perspektivabol az emlekezes az En „megtalalasat”, az ido legyozeset, egy narrativa es azon beliil egy identitas kialakitasat jelenti. Bernath Arpad szerint a szoveg celja „az en kiszabaditasa a szerep rabsagabol, a szabad en egzisztenciajanak megalapozasa”,15 Fogarassy Miklos olvasataban pedig az Emlekiratok „parjat ritkito enfeltaras, amelynek gyono analizise az augustinusi vallomasokhoz, erzekeny, kifinomult lelekelemzese pedig a prousti muvekhez hasonlithato”.16 Ezek az ertelmezesek abbol indulnak ki, hogy a „vilagunkban a szubjektum maradt az egyetlen, hiteles es eros alap, amelyre a szellem epitkezhet”.17 Ugyanakkor, szinten a recepcid elso szakaszaban, megjelennek olyan ertelmezesek is, amelyek ennek az alapnak a hianyat latjak a szovegben, es a szemelyiseg megkonstrualasanak a kiserletet kudarckent ertekelik.18 Am vegso soron ezek a megkozelitesek is ugyanabbol a hagyomanybol (es annak dekonstrukciojabol), azaz egy emlekezesen es ertelmezesen alapuld szemelyisegkepbol indulnak ki. A test nem ertelmezett jellegenek kozponti helyzete, valamint az emlekezes es a reflektiv gondolkodas fenti kritikaja azonban szembemegy ezekkel az ertelmezesekkel (mindenfele er-1 4 Szinte mindegyik ertelmezo foglalkozik a regenyben megidezett igen tag kulturalis horizonttal es a konyv intertextualis kapcsolataival. Ez utobbi legreszletesebben Balassa monografiajanak kulon fejezeteben talalhato: Balassa Peter, Nadas Peter, 324-372. 1 5 Bernath Arpad, Mi haroman = Diptychon. 151. 1 6 Fogarassy Miklos, Rekonstrukcio = Diptychon, 202. 1 7 Uo. 203. 1 8 Kulcsar-Szabo Zoltam, Az emlekezo regeny, Alfold, 1994/7.
