Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Pápay Szandra: Jelentéstér-teremtő mechanizmusok Parti Nagy Lajos Grafitnesz című kötetében (tanulmány) / BEKEZDÉS
harmadik problemalehetoseget is aktivizal: vajon a mesteri formajatekbol sziiletett szoveg bir-e muveszi ertekkel? („Ezek hideg salatak. Mind iigyesseg”) Erdemes megvizsgalni, hogy az ily modon megteremtett szovegter mikent jarul hozza a vers tematikus-motivikus felepitesehez. Ehhez a dm ket kifejezeset kell szemiigyre venni, melyben elrejtve megtalaljuk a szoveg dinamikajanak ket legfontosabb pontjat. Amig a Merlin kifejezes a line, linea kepzetkoret mozgositja, addig a gerlever szo az ever - orok fogalmi dimenziojat nyitja meg. Mig utobbi a kdrkdrdssegre, viszszateresre, allandora, addig az elobbi az egyenesre, folytonosra, ujra es folyamatosra utal. Az ever es a fogalomkoret erdsito szavak a versben: gerlever, klott-rever, elkevert, hever, Merlin, liner, gigerlin, berliner. A vers e ket hangkapcsolat valtakozasara van felepitve, ertelmezesuk pedig csak egy masik nyelvi ter ismereteben lehetseges. Jo pelda erre az utolso versszakban szerepeltetett gigerlin kifejezes, mely egy nemet eredetu, mar nem hasznalt szavunk, s igy duplan utal arra, hogy a jelentes egy tobbfele nyitott terben valosul meg. A hagyomany korkordssege, mely a formai kbtottsegeket is magaban foglalja, valamint az iras nyitott folyamata egy kettos motivumrendszert alakit ki a szovegben, mely egyreszrol a kor (lyuk,gomb, orokiro - mintgo/ydstoll), masreszrol a vonal (szablya, sor, liner) alakzatanak megjeleniteseben mutatkozik meg. A korkdrdsnek es folytonosnak a motivikus megjelenitese formajatekkent is realizalodik, amennyiben az egyiket az i betu (imbisz es gigerlin), a masikat pedig az o betu halmozasa is erositi. Nem veletleniil hasznalja Parti Nagy Lajos az orokiro szot a manapsag hasznalatosgo/ydsto/Z helyett. Az o hang tovabba utal az o szemelyes nevmasra is, mely szinten a jatekba hozott hagyomanyra utalhat: „jon Babits, s bepolyal berliner.” A szovegben az o mint szemelyes nevmas egy masik nyelvi terben is mozgositva lesz: a nemet er kifejezes keriil eloterbe a versben: „ha nines, hat terdre er.” Megszakitja a jelentest a szovegformaban, azonban aktivizalja azt egy absztrakt jelentesmezoben. Ezt erositheti tovabba, hogy a versszoveg csak ketszer szolal meg elso szemelyben, a vers ket utolso versszakaban, mely valamikeppen a sajatta tetel folyamatat is feltetelezheti: „tinten penddom”; „hideg szonettem, ime itt hever”.
