Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)
oszok megmaradtak, de mar szembesiiltek a szemelyiseget meghatarozo I deformald tarsadalmi valosaggal. Jokainal azonban ez a valosag nem olyan modon hat az egyenre, hogy reszt vesz a szemelyisegenek kialakitasaban (ahogy a realista regenyekben), hanem egymassal ossze nem egyeztetheto lehetosegekre hasitja az individuumot. Ez a hasadas figyelhetd meg Timar Mihalynal is, es joval radikalisabban Zarkany Leonnal, akinek a regenye maga is ket kiilonbozo befejezessel vegzodik, ezzel peldazva azt, hogy a modern vilagban immar nem letezik autentikus szemelyiseg. Az Egy furcsa Monarchia-tortenet, ahogy az elozo fejezetek is, reszben tovabbviszi a korabbi temakat, uj elemzesi szempontokat kapcsolva hozzajuk. A szereplok kapcsan itt is tema a sajat es az idegen viszonya, illetve a nyelvek es hagyomanyok sokfelesege, de az igazan erdekes itt az, hogy Jokai ebben a szovegben szamtalan tartalmi hianyt hagy, a tortenet es a tortenet magyarazatainak egy reszet a szereplokkel beszelteti el, akiknek szavahihetoseget illetoen azonban komoly ketelyeket ebreszt, vagyis itt eppen az ellipszis, a hiany valik szervezoelemme. A Jokai-antihosok a cirkuszban tobb kiilonbozo temat boncolgat ket novella elemzeseben. Az elso kerdes Jokainak a popularis kulturahoz vald viszonya a cirkuszmuveszet kapcsan. Az Unica c. szovegben a popularis es a magas muveszet reprezentacioi egymasba jatszanak, ahogy a kiilonbozo tortenettipusok (pl. kalandregeny, mitosz) es modalitasok is: a tragediat a komediatol, a nevetsegest a fensegestol alig egy hajszal valasztja el. Ehhez kapcsolddik a miiveszi reprezentacio temaja is. Az egyes muveszeti agak nem kiiloniilnek el, hanem egymasban tiikrozodnek: Unica maga valik mualkotassa a rajta lathato tetovalasok reven, ezt a testet (mivel a fekete-feher foto nem adja vissza a szineket) Amadeo festmenyen drokiti meg, amit viszont maga az fro ir le a maga szovegeben. A mediumok tehat nem valnak el egymastol, hanem egymast tiikrozik, a benniik megjelenitett dolgok egy rendkfviil sokretii reprezentacios terbe irodnak be. A szoveg pedig kozben kiilonbozo regiszterek atjarast valositja meg: a nyelvebe egyarant bekeriilnek mitologiai utalasok, francia divatszavak stb. A kiildnos, groteszk figurakhoz vald vonzodas egyebkent elegge erosen a sokat emlegetett Hugohoz koti Jokait, hiszen a fent emlitett karakterek, ahogy pl. A krao majomlanya, Aia is, sokban emlekeztetnek a francia szerzo teremtmenyeire: Hugonak mar az elso, tizenhat eves koraban irott Bug-Jargal c. regenyeben felbukkan a szornyfigura a gonosz torpe, Habibrah kepeben, hasonlo szornypofa az Izlandi Han eles fogu, karmos kezii cimszereploje, A kiraly mulatban a pupos udvari bolond, Triboluet borzasztja el es ragadja magaval az olvasot, es persze ott a mindegyikiiknel emlekezetesebb, orokke vigyorgo Gwynplaine A nevetd emberben (rola kapta a nevet az Es megis mozog a fold egyik szereploje, Lomkiri.) Az Egy „regeny”-es vegzetdrama Jokaija a vilagirodalmi mintakhoz vald kapcsolodast elemzi. A vegzetdrama jellegzetes elemei (az ismeretlen sorsnak vald kiszolgaltatottsag,
