Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)
rol van szo, hogy „van egy testem” („j’ai un corps”), mint inkabb arrol, hogy „en atestem vagyok” („je suis mon corps”).35 Nem igaz az, hogy Sartre-nal a test egy pusztan esetleges tenyezo lett volna az onmagaert-valohoz kepest. Sartre-nal a testiseg eseteben ugyanarrol van szo, mint letem masikert-valo dimenzidjanal: nelkiile keptelenek lennenk magyarazni az onmagaert-valo konkret letet, mint emberi valosagot. A test Sartre filozofiajaban mindenekelott egzisztencialis test, vagyis az onmagaert-valo egzisztencialis strukturaja. Az egzisztencialis test nala az dnmagaert-valo es nem az dnmagaban-vald szferajaba tartozik.36 Merleau-Pontynal hasonlokeppen: a test mindenekelott szubjektiv test, a tudat vilagban valo jelenletenek vagy vilagon-letenek alapvetd modja. A testre vonatkozd felfogasuk leglenyegesebb vonasai tehat megegyeznek a ket szerzonel; az alapveto kiildnbseg abban rejlik, hogy Sartre-nal az egzisztencialis test problemaja nem kapott akkora jelentoseget, mint Merleau-Pontynal. A testiseg Merleau-Ponty filozofiajaban tenylegesen kozponti szerephez jutott a vilag es a letezes magyarazata soran. A test volt nala az a medium, amelyen keresztiil a tudat a vilaghoz es a Masikhoz csatlakozik. A testiseg itt nem elvalaszt, hanem osszekdt: a vilag kiilonbdzd regioi kozti kommunikacidt, az osszefonodast biztosito letmod. Az eszleles fenomenologidjaban a szexualitas elemzese37 megelozi a szerelemet; aminek Merleau-Pontynal tematikus okai vannak. A szexualitas az eminens modon testi egzisztencia szintjen helyezkedik el, mig a szerelem egy fokkal magasabb szinten: a cogito fokan, amely azonban maga is testileg meghatarozott. A szexualitas - megint csak Sartre-hoz hasonloan - Merleau-Pontynal az az eredendo letmod, ahogyan a vilagon vagyunk. A szexualitas a testi egzisztencia egyik apriori strukturaja - tehat nem esetleges, empirikus faktum. A lenyegunkhdz tartozik, hogy szexualis lenyek vagyunk. A szexualitas, mint alapvetd letmod, egy szexualis - erotikusan minden mozzanataban atszinezett - vilagot nyit meg.38 Az erotikus eszleles, Merleau-Ponty leirasa szerint, nem egy cogitatio, mely egy cogitatumot vesz ceiba, hanem egy testi intencionalitas, melynek reven egyik test a masikra iranyul: „a vilagban jon letre, nem pedig a tudatban”.39 Az egymast athato, egymasra kdlcsdnosen va-3 5 Vo. Dermot Moran, Introduction to Phenomenology, London & New York, Routledge, 2002, 389, 406. 3 6 Sartre, i.m., 369-431. 3 7 Szexualitas: Merleau-Ponty, i.m., 178—197, szerelem: Merleau-Ponty, i.m., 406-410. 3 8 Merleau-Ponty, i.m., 180. 3 9 Merleau-Ponty, i.m., 180sk.
