Irodalmi Szemle, 2017

2017/9 - ARANY - Gábori Kovács József: A tudományágak korszakban feltételezett rangsora Arany János akadémiai titoknoksága idején. Célkitűzés, hatáskör, feladatok; Az Akadémia által kapott támogatás tudományágak szerinti elosztása (tanulmány) / ARANY

sobbi titoknokat - es ebben a pozicioban Arany Janos elodjet -,17

valamint Pulszky Ferencet, a Nyelv- es Szeptudomanyi Osztaly kesobbi elndket emliteni,18

esetleg a sokak altal a magyar regenyiras atyjanak tartott Josika Zsigmondot.19

Az elnemultak koztil a legnevesebb egyertelmuen Deak Ferenc volt, de kozejuk sorolhato peldaul az 1840-es evek egyik legjobb maganjog-szakertoje, Frank Ignac is, aki onkezevel vetett veget eletenek.20

Ugyanakkor Vekerdi megallapitasaval egybehangzo modon Frater Janosne is ramutatott, hogy az 1850-es es 1860-as evekben alakult akademiai allando bizottsagok „tdbbsege a human tudomanyokkal foglalkozott. A termeszettudomanyok teren minddssze egy bizottsag tevekenykedett.”21

Az akademiai allando bizottsagok tudomanyagi kotodese tehat ez ido tajt meg mindig a human tudomanyok tulsulyat mutatja.

Mindemellett azonban az 1850-es es 1860-as evekben az Akademia egyre novekvo sulyt helyezett a termeszettudomanyok mtivelesere,22

ami reszben az 1850-es evekben az Uj Magyar Muzeum hasabjain lezajlott „ket kultura” vitanak volt koszonheto,23

melynek soran a termeszettudomanyok fejleszteset human tudomanyokkal foglalkozo tudosok is szorgalmaztak. Az Akademia Mathematikai es Termeszettudomanyi Bizottsaganak letrehozasat pedig Eotvos Jozsef es Szalay Laszlo kezdemenyezesere, Csengery Antal tortenesz es nemzetgazdasz inditvanyozta 1860-ban.24

Mindezzel parhuzamosan pedig az 1830-es evektol magan az Akademian beliil is folytak - a szakirodalom altal mar reszletesen targyalt - vitak a tevekenysegi kor es az intezmeny szerkezetenek demokratizalasarol,25

amelyet ideiglenesen az 1848-as,26

majd vegiil az 1869-es Alapszabaly valositott meg.27

A demokratizalas reven nem csupan az intezmeny fuggetlenedeset es az arisztokratikus igazgatotanacs atalakitasat kivantak elerni, hanem az osztalyok szakmai onallosaganak megteremteset, meg a tudomanyok minel szelesebb korii miiveleset is. Utobbi celkituzesben nagy szerepet jatszott a termeszettudomanyok jelentosegenek felismerese is. E tudomanyteriilet fontossagat a Nyelv- es Szeptudomanyi Osztaly tagja, Arany Janos kolto

1 7

Szalay emigraciojara lasd: Antalffy 1983, 233-254. Akademiai poziciojara pedig: Uo., 303. Szalay egyebkent ez ido tajt fordult a tortenetiras fele, es ezzel egyiitt felhagyott a jogtudomany muvelesevel. Magyary, 1928, 65.

1 8

Pulszky emigraciojara lasd: Pulszky 1958. Akademiai poziciojara: Fekete 1975, 226.

1 9

A Josika, a magyar regenyiras atyja kepzetre lasd pl: Hites 2007, 23-63; akademiai tagsagara: Hites 2007,

11; emigraciojara: Hites 2007,11, 95-97,102.

2 0

Magyary 1928,65.

2 1

Frater 1974, 5.

2 2

Vekerdi 1996, 81. Korabban tole ugyanerrol: Pach-Voros 1975, 124. Lasd meg: Vendl 1928, 204, 211; Zelovich 1928, 267.

2 3

A vitat ismerteti: Vekerdi 1996, 81-82. Lasd meg: Pach-Voros 1975, 92-94 (a vonatkozo fejezetet R. Varkonyi Agnes jegyzi).

2 4

Uo., 93-94 (a vonatkozo fejezetet R. Varkonyi Agnes jegyzi); Vekerdi 1996,81-82. Korabban tole ugyanerrol: Pach-Voros 1975, 124. Csengery szerepet kiemeli meg pl. Vendl 1928, 207.

2 5

Szentgyorgyi 1973, 7-33, 65-79; Pach-Voros 1975,43,45-51, 92-98 (a szoban forgo fejezeteket R. Varkonyi Agnes jegyzi), 139-143. (A szoban forgo fejezeteket Voros Antal jegyzi.)

2 6

Lasd pl. Szentgyorgyi 1973, 32-33; Pach-Voros 1975, 50-51. (A vonatkozo fejezetet R. Varkonyi Agnes jegyzi.)

2 7

Az uj Alapszabalyt lasd: AkAlm 1870, 111-121. Letrejotterol: Szentgyorgyi 1973, 65-79; Pach-Voros 1975, 139-143. (A vonatkozo fejezetet Vdrbs Antal jegyzi.)