Irodalmi Szemle, 2017

2017/9 - ARANY - Szili József: A szexualitás arany költészetében (tanulmány) / ARANY

A Teli versben (1850 novembere) a „fako poetat» illeti pajzan celzas:

Pedig jol tudja a kotel,

Hogy a lany keble nem hideg:

Csak, persze, tiltja szep Adel,

Kormet azon hevitni meg.

Amugy parasztosan keriil szoba a Tengeri-hdntds (1877. jiilius 15.) Dalos Esztije:

Kerek area, maga mellyes...

Lirajaban nagyon illedelmes. A pusztaifuzben (1852) elso szemelyben, fuzfa kepeben kozvetlenkedik a patakba lepo lannyal:

Karcsu leanyzd jart furdeni vizemben,

Hofeher szepseggel, piros szemeremben; Karom nyujtam neki, ova lesegitem,

Szuzi szep alakjat zold lombbal koritem;

Gondosan takartam,

Hogy senki ne lassa, feltve bearnyaltam.

Ez a szepelgesnek nem tekinthetd emelkedettseg persze nem volna helyen egy olyan szatirikus muben, mint A nagyidai ciganyok (1851). A harmadik enek vege fele a „zaszlds Czibak” eseteben Arany anatomiai kepzelete az emberi testen beluli szellemjaras pontos fizikai utjat vazolja fel:

Totagast allt fejen; eg fele a laba, Megakadt valahogy a nyeregkapaba;

Lelke pedig, amint mennybe iparkodott, Feljebb-feljebb maszva, kiment ahol tudott.

Az anatomiai kepzelet legalacsonyabb szintje, a priaposzi, leginkabb Nagykordsdn ervenyesiilt. 1852 januarjabol kelt egy Koszonto vers Szasz Karolynak. Egyebek kozt ilyen tetelekkel: