Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Szili József: A szexualitás arany költészetében (tanulmány) / ARANY
SZILI JOZSEF A SZEXUALITAS ARANY KOLTESZETEBEN’ Ahogyan Arany ertett a nohoz, ferfi es nd legbensosegesebb viszonyahoz, annak arnyalataihoz, megnyilvanulasaihoz, a szexualis vagy, drom es szenvedes tipusainak erzekelesehez es erzekeltetesehez, az a maga korat tekintve, sot azon tul is, parjat ritkitja. Mirol beszelek? Olyan felismeresekrol es meglatasokrol, amelyek a magyar irodalomban ujak, egyediilallok es a korabeli nemzetkozi mercekkel merve is jelentosek voltak. Es maig azok, mert ezek a felismeresek egyutt sziilettek, egybeestek a maguk adekvat nyelvi kifejezesevel es a kozvetito kozegnek, a vers szovetenek (Arany szava) pontos mintazataval es rendjenek teljessegevel. A benyomasok ismeretesek, a Toldi szerelmenek nagyszerusege mar megjelenese idejen magaval ragadta az erto kdzonseget. Sok uj jelensegrol, egyediilallo ujitasrol elvonta a figyelmet a balladak szinte mufaji egyiitteskent jelentkezo kiildndssege, vagy az Oszikek tenyleges egyiittese. Az Arany-kolteszet egeszenek mukozeli vizsgalata statisztikai szabalyszeruseggel jelzi, hogy valosaggal teljes szakadas all fenn a kolto liraja es epikaja kozott. Ez a szakadas eroteljesen megmutatkozik abban, ahogyan ezek helyt adnak a szexualitas kifejezesenek. Korabban is raterelddott a figyelem arra, hogy a szexualitas melysegei, magassagai es arnyalatai elsosorban epikus muveiben talalhatok meg. A hangsuly azonban e jelensegek eletrajzi hatterere terelodott. Nem veletleniil, mert a feltetelezheto eletrajzi koriilmenyek es a szemelyiseg alkata egyuttal okul es magyarazatul is szolgalt. Arany mar pesti lakos folyoirat-szerkesztokent allapitotta meg, hogy Petofi utan csak egy ujabb szazados langesz volna kepes a liranak uj testet adni. Ez a kijelentes nemcsak a Petofi-utanzokkal szamolt le, onmagat is kirekesztette a liranak uj, nagy, kort meghatarozo alkotoi szerepkdrebol. 1861-ben a Szepirodalmi Szemle lapjain tette fel ezt a kerdest: „hogyan menekiiljunk azon szellemi alarendeltsegbol, mely ontudatlan is az o magiai korebe von” (Arany Janos: Prozai Muvek, Szepirodalmi Kiado, Bp. 1975. 416.) Horvath Janos igy latta ezt a menekulest: „ Arany maga valoban igyekezett s tudott is vegiil menekulni alola. Az o igazi koltdi egyenisege csak a forradalom utan bontakozik ki teljes nagy eredetisegeben, s jelentekeny a tavolodas Tolditoi Toldi Szerelmeig, a Varro leanyoktoi a Tetemre hivasig, az elso lyrai daraboktol az Oszikekig. Naiv, fiatalkori konnyuseg, demokrata tendencia, erosen nepi nyelv, kelletlen s ugyetlen hazafiaskodas: ez a Petofivel egyutt elo s az o eros hatasa alatt allo Arany. Minden izeben tudatos, megfontolt, tdmdr muveszet, tendenciatlansag, a regiseg egesz tarhazat kiaknazo nyelv es vershasznalat, »vaskos, realis« kezzelfoghatosag, nagyaranyu koncepciok, nepiesseg helyett - mint o szokta mondani »altalanos nemzeti« jelleg: ez a Petofi eltuntevel magara maradt s egy masik langelme buvkorebdl kiszabadult, igazi Arany. Petofitol valo eltavolodasa azonban epp oly csendes es tiszteletteljes, mint volt a Kisfaludye Kazinczytol, csak vegeredmenyeben nem oly lenyegbevago.” (Horvath Janos: 1 A versek helyesirasa a Szepirodalmi Konyvkiado 1962-es Arany-kiadasat koveti.
