Irodalmi Szemle, 2017
2017/7-8 - Széchenyi Ágnes: Egy "Export-dráma" magyar kontextusai. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (tanulmány)
SZECHENYI AGNES EGY „ EXPORT-DRAMA" MAGYAR KONTEXTUSAI MOLNAR FERENC; JATEK A KASTELYBAN Molnar Ferenc szamara a szinpadi sikert, es rogton az europai sikert is az 1907-ben bemutatott darabja, Az ordog hozta meg. Elsopro volt a vigszinhazi bemutato, a darabot eljdtt megnezni a korabban mar Budapesten tobbszor vendegszerepelt olasz szinesz-rendezo, Ermete Zacconi is. Latogatasanak kovetkezmenye is lett, a darabot bemutattak Torinoban, es Zacconi harminc even at folyamatosan jatszotta a cimszerepet. A Molnar-Zacconi kapcsolat erdekes elozmenye volt, hogy tiz ewel korabban a palyakezdd ujsagiro, Molnar Ferenc egyik itteni fellepese alkalmaval interjut is keszitett Zacconival. Az ordog olaszorszagi bemutatoja tulmutat egyetlen szinmu szinpadi sorsan, merfoldko a magyar szinhaztortenetben is. Ez volt az elso darab, amely nem becsi kozvetitessel, hanem kozvetleniil keriilt idegen szinpadra. Zacconival es olasz tarsulataival kozelebb keriilt a magyar szinpadokhoz a verizmus, az uj stilusu olasz szinhazi muveszet. A kiilfoldi szintarsulatok vendegjatekaival kapcsolatban 1916-ban az a Porzsolt Kalman tett egy fontos megallapitast, aki a magyar szinmuvek kultuszat propagalta az idegennel szemben, s aki ezert maga is tett jo nehany gesztust, palyadijakat ajanlott fol a szerzoknek a Nepszinhazban is, a Nemzeti Szinhazban is, az elsonek igazgatoja is volt egy ideig. Ezt irta tehat Porzsolt: „Ket szinmuveszeti irany jutott az utolso evtizedekben a nemzetkozi elismertetes magaslatara: az olasz es a nemet. Az olasz realistak gyorsan, pergo nyelven rohannak vegig szerepiikon. [...] A nemet stilus [...] ezzel ellentetben megdolgoz minden reszletet, tanulmanyoz, jellemez, szinez, nagy mupauzakat tart, folhivja a figyelmet minden fordulatra, temposan mozog, minden szot szinte magyaraz, szajba rag, valosaggal didaktikai eldadast produkal.”1 Nem teljes korii azonban az iranyok megjeldlese, a franciak is eros hatast gyakoroltak a magyar szinhazak musorkinalatara. Nagy ivu palyaja 1 Magyar szinhdztdrtenet 1873-1920, szerk. Gajdo Tamas, Bp., Magyar Konyvklub - Orszagos Szinhaztorteneti Muzeum es Intezet, 2001, 445.
