Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)
MAROSAN BENCE PETER A SZERELEMROL ES MAS DEMONOKROL (SARTRE ES MERLEAU-PONTY SZERELEM-ELMELETEROL) „ Sweeter than honey and bitter as gall”1 1 „What is a youth”. Nino Rota szerzemenye Franco Zeffirelli Romeo es Ju/iu-feldolgozasahoz (1968). 2 Jean-Paul Sartre, A let es a semmi, Bp., L’Harmattan, 2006, 435. En es masik viszonyarol: „Az alabbi leirasokat tehat a konfliktus perspektivajaban kell tekinteniink. A konfliktus az eredendo ertelme a masikertletnek”. 3 Egy kozelebbi szemiigyre vetel megmutathatja, hogy csupan ugyanannak a tapasztalatnak a ket kulonbozo oldalarol van szo. Ld. ehhez: Vermes Katalin, A test ethosza: A test es a masik tapasztalatainak osszefilggese Merleau-Ponty es Levinas filozofidjdban, Bp., L’Harmattan, 2006. Bernhard Waldenfels, Verflechtung und Trennung = B. W., Deutsch-franzosische Gedankengange, Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1995, 346-382. A jelen irasban a szerelem egyszerre fajdalmas es felemeld mozzanatait szeretnem bemutatni, dontoen a francia fenomenoldgia ket klasszikus szerzojenek, Sartre-nak es Merleau-Pontynak a temara vonatkozo eszmefuttatasai alapjan. Mindket gondolkodonal a szerelem problemaja hangsulyos volt (Sartre-nal talan meg fontosabb is, mint Merleau-Pontynal), mindkettejuknel a szexualitasnak mint alapvetd emberi jelensegnek a specialisan humanizalt formajakent jelenik meg ez az erzes. Mindkettejuknel a szerelem megertese kulcsfontossagu szerepet jatszik az emberi letezes helyes ertelmezeseben, es a szerelemrol alkotott felfogasuk megvilagito ereju az emberi kapcsolatokrol adott altalanos ertelmezesuk tekinteteben is. Sartre eseteben az elvalasztottsag dominal, az emberi kapcsolatok - meglatasa szerint - alapvetoen konfliktusos jellege.1 2 Merleau-Pontynal eppen ellenkezoleg: az osszefonodas, az egymasba kapcsolodas, amelynek a konfliktus csupan „deficiens modusza”, azaz olyasmi, aminek nem kellene lennie, amit egy megfelelo kapcsolatban fel lehet es fel is kell szamolni.3 A szerelemben, mint minden emberi kapcsolatban, az elvalasztottsag ugyanugy jelen van, mint a minden testi erintkezesnel bensosegesebb, lelki-tudati kapcsolat. A tanulmany harom reszre oszlik: az elsoben Sartre nezeteit ismertetem, a masodikban Merleau-Pontyet, a harmadikban pedig a szerelem fenomenjevel kapcsolatos sajat meglatasaim megfogalmazasara teszek kiserletet. Az elso reszben Sartre elmeletenek olyan mozzanatait szeretnem kidomboritani, amelyek talan kevesbe szamitanak bevettnek a ra vonatkozo szakirodalomban. A sokak szamara megszokottnak hato kep szerint Sartre interszubjektivitas-elmeleteben nines megvaltas, sem kibekiiles:
