Irodalmi Szemle, 2017

2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - Svetlana Žuchová: Yesim (próza, Vályi Horváth Erika fordítása) / TRANSZKULTURALIZMUS

amikor a mezet kanalazzatok. Mint a retesteszta. Mindig ez jutott eszembe. Hogy jegyezzem meg, mint egy imat. Mint az altatodalt. Hogy ezek a pillanatok nem sze­­repelnek majd egyetlen fenykepen sem. Es azokat a ruhakat, amelyeket magamon viselek, valoszinuleg nem viszem el innen. Rongyok, amelyekbol mindig akad eleg. Tobbszor befoltozott zokni. Kinyult terdu elasztikus nadrag. Olyan, amihez hosszu kardigant vesziink fel. Mellenyek. Egykor ezeken tanultam meg kotni. Az osszes ilyen holmit a szemetbe hajitom. Ahogy a repedt cseszet is, amit mar nem erdemes magammal vinnem. Most is erre gondoltam. Amikor ez eloszor tortent. Amikor ez forditva volt. Az idegentol elvettem a kulcscsomot. Ez van a postaladahoz. Ez nyitja a kertka­­put, ez meg a bejarati ajtot. Mint a hasznalati utmutato. Azt mondja, erezzem itt jol magam. Az osszes holmim kartondobozokba csomagolva hevert. Amilyenekben a banant hozzak be ktilfoldrdl. Egymas mellett sorakoznak a linoleumon. Az tires szoba linoleuman, ahonnan egyszer ismet elkdltdzom. Alaposan kitakaritott uj la­­kas. Mint a papagajkalitka szombat delutan. A sarkakban par porcica. A sarkakban, ahol a linoleumot szeles ragasztoszalaggal a falhoz rogzitettek. Amin megtil a por. Azert maradt ott a takaritas utan. Ezt leszamitva peldas a tisztasag mindentitt. A konyhaszekrenyben meg latszanak a nedves rongy nyomai. A bejarati ajtonal az ottfelejtett, torott cipokanal. Ezt nem vittek magukkal, mert az uj lakasba majd vesznek masikat. Bar itt eveken at ezzel huztak fel a cipojuket. Csillog az elhasz­­nalodott muanyag. Az eloszoba padlojan heverd, ottfelejtett piros cipokanal. Nem vittek el. De kidobni se akartak, mert eveken at hasznaltak. Ahogy azokat a polokat es mackonadragokat, amelyekben kiugrottak a benzinkutra cigarettaert. Amelyek most a reklamszatyorban a szemetbe keriiltek. Igy gondolok erre. Az elso este. Az egyik dobozbol elovehetnem a nadragomat. Atoltozhetnek. Otthoni ruhaba. Mert hazaerve otthoni ruhaba oltoztink. Ez van az elsos abeceskonyvben. Hogy otthon ruhat valtunk. Elnyutt nadragot huzunk, amelyre nemsokara fogkremfoltok keriilnek. Ilyen nadragot kereshetnek a kave­­barna kartondobozok egyikeben. Fekete kotott kardigant. Mert az estek mar hu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom