Irodalmi Szemle, 2017
2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - N. Tóth Anikó: Tér határolta tudat - Marakéš és Jasná Horka A mítosz és valóság határán (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS
mu novellakent) hatarozzak meg magukat, melyeket ciklussa szervez az azonos ter, vagyis a cirnben megnevezett falu, valamint a falukozdsseg, melynek tagjai atjarnak a szoveghatarokon. Kalman Gabor Novd'ya sokkal inkabb a mufaji atmenetiseg kerdeset veti fel, amire a recepcio rendre ki is ter, es leginkabb bizonytalansagban hagy: az ajanlatok kozott szerepel a novellafuzer vagy regenyelozmeny (Benedek Anna), a koztes mufaj a regeny es a novellaciklus kozott (Pogranyi Peter), a Sinistra kdrzet-szerii mintazat mint onalld mufaj (Lengyel Imre Zsolt), a kisregeny (Vass Norbert), sot a novellafuzer-regeny (Tarjan Tamas). Itt is egyazon terben, Jasna Horkan zajlanak az esemenyek, melynek szereploi szinten az egyik tortenetbdl a masikba vandorolnak, de az eldre- es hatrautalasok, a stiru szovesu motivumhalo, az ismetlesalakzatok, a fokozatosan kibontott szereploi kapcsolatok a toredekes szerkezetet sokkal erdsebben osszetartjak, ujraolvasassal puzzle-szeru tabid allithato ossze beloliik, inkabb a regeny fele mutatnak, mig a pankovcini novellak hatarozottabban orzik fuggetlenseguket. Mindket szovegegyiittes meghatarozo kronotoposza a valtozhatatlansagba dermedt falu: Marakes a kelet-szlovakiai kulturtajhoz tartozik, Jasna Horkat a kozep-szlovakiai regioban helyezi el szerzoje. Mindenfele centrumtol tavol esik mindketto, raadasul geopolitikai hatarsavban fekszenek: Marakes a szlovak-lengyel-ukran hatar kozeleben (vagyis a nyugati es a keleti szlavok hatarzonajaban), Jasna Horka pedig a szlovak-magyar nyelvhataron, jellegzetes kozep-europai terben tehat. A kotet- es novellacimben is kiemelt Marakes imaginarius hely: az elbeszelo hatarozottan kiter a szerzoi biografiabol ismert sziilofaluval valo azonositas elol, amikor tobbfele modon is hangsulyozza, hogy Marakes nem Papin (azaz Paphaza), hanem fikcid. Egyreszt geografiai koordinatait latszolag konkretan, am nyilvanvaloan jokora adag ironiaval adja meg: „Alaszka es a Szahara kozott feluton”, illetve az elbizonytalanitas eszkoze a „valahol Kelet-Szlovakiaban” es a „senki sem tudja pontosan, hoi” szoveghely. (Vagyis tetszolegesen barhol elhelyezheto, az ott tapasztaltak barmely falura kiterjeszthetoek.) A telepules neve letezo toponima: Marokko egzotikusnak szamito (orszagnevado) varosa Marrakesh, nevenek kdlcsbnzesevel, sot domesztikalasaval (hiszen Pankovcin a szlovak helyesiras szabalyai szerint fonetikus irasmodot, diakritikus betut alkalmaz) a kiilonlegesseget, massagat, idegenseget emeli ki. Ezenfelul magikus hely (carpentier-i ertelemben a csodas valo tere7 ), ahol hihetetlen esemenyek zajlanak az ott elok szamara a leheto legnagyobb termeszetesseggel. Ez viszont egyediseget, semmi massal ossze nem teveszthetoseget bizonyitja. Mitikus-metaforikus megnevezessel is el: Marakes a vilag 7 Vo. Benyei Tamas, Apokrif iratok: Magikus realista regenyekrol. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiado, 1997,31-40.
