Irodalmi Szemle, 2017

2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - Magdalena Roguska: A migráció mint transzkulturális tapasztalat lengyel és magyar származású, transznyelvű írónők prózájában - Eva Hoffman: Lost in translation, Terézia Mora: Nap mint nap (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS

MAGDALENA ROGUSKA A MIGRACIO MINT TRANSZKULTURALIS TAPASZTALAT LENGYEL ES MAGYAR SZARMAZASU, TRANSZNYELVU IRONOK PROZAJABAN (EVA HOFFMAN: LOST IN TRANSLATION, TEREZIA MORA: NAP MINT NAPI A huszadik szazad a tomeges migracid, lakossagcsere es deportalas evszazada. Becslesek szerint a kenyszeru attelepitesek kovetkezteben korulbeliil 100 millio ember veszitette el otthonat.1 A migracidrol valo dontes azonban nem mindig kenyszer alatt sziiletik. Andrzej Sakson az onkentes es a kenyszeru; a legalis es az illegalis; az idosza­­kos, az allando es az ingazo; a belso (orszagon beliili) es a kiilso (egy kontinensen beliili es az interkontinentalis) migraciot kiilonbozteti meg. A migracid okai is tobbfelek lehetnek, Sakson szerint politikai, gazdasagi, vallasi, ideologiai es faji motivaciokat kiildnboztethetiink meg.1 2 Mindazonaltal a migracid, formajatol fiiggetleniil, erzelmileg sohasem semleges elmeny. Az alkalmazkodasi folyamat a celorszag­­ban igen gyakran rendkiviil negativ hatasu, megbelyegzd az egyen szamara, aminek egyik bizonyiteka az, hogy tobb bevandorlo szo­­vegeinek traumatikus jellege van, amely a szerkezet es a nyelvi reteg szintjen egyarant lathato.3 A migracid tapasztalatanak leirasa egy olyan narracio letrehozasanak a kiserlete, amely szet van szakadva, lebeg a regi es az uj, a sajat es az idegen, az ismert es az ismeretlen kozott. Ennek a mult es a jelen kozotti sajatos felfiiggesztesnek egyik jele a transznyelvuseg jelensege, amely akkor tapasztalhato meg, ami­kor egy migrans „elutasitja” az anyanyelvet, es lakohelyenek nyelven irja a muveit. Azok kozott az irok kozott, akik ilyen megoldas mellett ddntottek, egyarant vannak lengyel es magyar szarmazasu irdnok. 1 Sakson Andrzej, Migracje w XX wieku = W^drowka i etnogeneza w starozyt­­nosci i w sredniowieczu, szerk. Salomon Maciej, Strzelczyk Jerzy, Kra­kow, Wydawnictwo Uniwersytetu Jagielloriskiego, 2004, 441. 2 Uo. 3 Errol a temarol lasd: Mipdzy jpzykami, kulturami, literaturami. Polska lite­­ratura (e)migracyjna w Berlinie i Sztokholmie po roku 1981. Tom 22 z Stock­holm Slavic Papers, szerk. Teodorowicz-Hellman Ewa, Gesche Janina, Brandt Marion, Stockholm: Stockholms universitet, Slaviska institutio­­nen, 2013.

Next

/
Oldalképek
Tartalom