Irodalmi Szemle, 2017

2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - N. Tóth Anikó: Tragé (próza)

Es akkor mindenki megrohamozta a katlanokat, konderokat. Peti szerint volt vagy dtven, ami ennyi emberhez kepest is iszonyatos mennyiseg. Gulyas es toltott kaposzta volt a fo fogas, ahany tuzhely, annyifele izesitessel. Nagy darab husok fottek, kiilonbozo min­­taju babok usztak, kaposztacsikok rotyogtak, nehez illatok szalltak, embersorok kigyoz­­tak. Muanyag tanyerjat szinte mindenki hosszasan tartotta az etelt osztd feher kesztyiis pincer ele, aki mindenfele kivansagot volt kenytelen teljesiteni (nekemjo siirut, a zsirjabol is merjen, ne sajnalja mar azt a levet, no tegyen csak rd batran abbot a mocsingosbol is). Hogy aztan nehez legyen eljutni az asztalokig, hiszen ldtydgdtt kifele a forro, zsiros, pap­rikas le, bepottydzve az iinneplo teniszcipoket, szandalokat. A kenyerkosarak pillanatok alatt kiiiriiltek. De nem kellett sokaig varni az utanpotlasra. Az elso tanyer etelt szinte mindenki gyorsan elpusztitotta, amire rasegitett a szinpadrol liikteto zene is. A legtobben azzal se torddtek, ha osszeeg a nyelviik. Egyszerre tobbet kanalaztak a szajukba, mint amennyi egy falasra normalisan belefer, ezert a pofazacskok nevetsegesen felfuvodtak, mint amikor lufit fuj az ember. A masodik korben altalaban katlant valtottak, hogy mas izt is kiprdbriljanak. Sokan ismet szinultig kertek a tanyert (keletkeztek is ujabb paprika­­pottydk). Pali bacsi heccelodott Lalival, akivel talan tavoli rokonsagban all, hogy ne saj­nalja magatol, a hordonyi pocakba meg jocskan fer. Lali nem kapta fel a vizet, hisz eves­­ben bajnok, altalaban ketszer annyi kajat hoz magaval, mint a tobbiek, megis egyszerre fejezi be az ebedet veluk. Kozben a pincerek direkt erre az akalomra gyartott kek-feher, cegemblemas papirpoharakat osztottak. Hatalmas hutdladakat guritottak a satorok mel­­le, korlatlan mennyisegben lehetett dobozos sorhbz es kolahoz jutni. A legtobben nem tbltdttek a ceges poharba, hanem egyenesen a szajukba csorgattak a valasztott italt, egy­­mas utan tobbet is. Desszertnek jegkremet hoztak, nehanyan elegedetlenkedtek, miert csak egyfelet, csokis-vaniliasat, mandulareszelekkel megszorva. A gyerekek driiltek per­­sze a legjobban, de a felnottek is onfeledten szopogattak a tolcseres nyalanksagot. Egymas utan tobbet, nem lehetett ellenallni. Oriasi mennyiseg volt. Raadasul ingyen volt. A vezetoseg svedasztala a szinpad mellett, a leghuvosebb helyen allt. Hidegsiiltek, tarka salatak, rantott zoldsegek, pompas gyiimolcstalak, homar, rak, kaviar, mindenfele bogyok parades elrendezesben, az italpulton markas tomenyitalok, borok, pezsgok nagy valaszteka. Zsiiliett fanyalogva setalt korbe, mindent kiilon ujabb - termeszetesen por­­celan - tanyeron kostolgatott, s minden falat utan gondosan megtbrblgette a szaja szelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom