Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Steinmacher Kornélia: Átmeneti állapot. Csörsz István Földtaposók című könyvéről (kritika) / SZOCIO
nut, rossz eloerzetet, gyakran azonban az informacid atadasa a felreertesbol kifolyolag hatraltat, kudarcba fullad. Ez behatarolja es meg is hatarozza egyben sorsuk alakulasat. Az eldember nemcsak a nyelwel, hanem testevel is ismerkedik, test es identitaskepe is kialakulbban van, az osztonos viselkedesbol egyre inkabb kitunnek fejlettebb erzelmi megnyilvanulasok, atgondolt cselekedetek. Folyamatosan megfigyeli sajat magat, tarsait es kornyezetet, es ujabb es ujabb felfedezesre jut. Csonkaujju, a horda egyik tagja peldaul felismeri, hogy azon a kezen, amin hianyzik egy ujj, pont annyi maradt, ahany aga van egy kulonos fanak, melyre a vandorlas soran felfigyelnek, es addig bolondozik, mig nem fiityul, noha arra sem jonnek ra a tobbiekkel egyiitt, hogy ezt a hangot 6 adta ki. A horda tagjai lassan ebrednek ra, hogy a kiilso hasonlosagok versegi koteleket jelezhetnek, es azt is sejtik, hogy annak az esti „ddrgolodzesnek” lesz a kovetkezmenye egy uj kolyok „erkezese”. Nem igazan ismerik a huseg vagy a szerelem fogalmat, de tudnak ragaszkodni, mindennel erosebb benniik az anyai-apai bszton, es ismerik a veszteseg, a gyasz fajdalmat. Ez az idoszak szamukra a kutatas, a kereses, a feltalalas es a megismeres idoszaka. A horda vezetoje, az idegenbol jdtt Hara egyre kozelebb keriil sajat tortenetenek, multjanak megismeresehez, amelynek az alapja, akarcsak a tobbiek szamara, a szarmazas kerdese. Az, hogy o maga kinek fia-borja, es hogy neki vannak-e gyermekei. Az osok kerdese mar csak azert is fontos szamukra, mert ugy gondoljak, hogy az egykor voltak, akik az ismeretlen odaatra keriiltek, es „szellemekke” lettek, vigyaznak rajuk. De csak addig kepesek megovni, tanacsokkal ellatni az itt maradottakat, es akar bosszut is allni a foldieket ert kiilso serelmekert, ha lehetove teszik az evilagiak szamukra, hogy „teljesen ne menjenek innen el”. Ez pedig csak ugy lehetseges, ha emlekeznek rajuk, azaz ujra es ujra elmeselik az 6 torteneteiket: azt, ami az egykorvoltakkal tortent, es azokat a torteneteket, mondakat es legendakat, amiket oroksegiil rahagytak az elokre. A miszticizmus - a magia es a tiilvilagrol alkotott kep is igen izgalmasra es harmonikusra sikeredett: az oseink eleteben meg szervesebben, osszetettebben es harmonikusabban van jelen, mint az ismert termeszeti nepek kulturajaban, ami talan kiindulasi pontkent is szolgalhatott a szerzo szamara. Itt a tulvilaggal, a varazslattal es a kiilonbozd targyakban rejlo magikus erokbe vetett hittel az eloembernek sokkal nagyobb a tudasa es bensosegesebb a viszonya, mint az napjainkban barmifele hivo ember szamara lehetseges lenne. Mig e vilagot alig ismeri, most fedezi fel a farol lemaszd, utra kelo, foldtaposo ember, addig a magia, a ritus, a hiedelem, a halottak birodalma mind kozelebb van hozza, mind kozvetlenebb viszonyban van vele, mert letenek alapvetd resze es feltetele, s ebben az uj ismeretlenben, ebben a vegletekig valo kiszolgaltatottsagban ez jelenti szamara a biztos kapaszkodot.
