Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO
hiszen a tanulmanyird elofeltevesei nyilvanvalobba valnak, mintha egy nagyobb lelegzetu, am az egyes koltoi eletmuveket feliiletesebben targyalo irodalomtortenetet vennenk alapul. POETIKA, NEMZEDEK, NEMZETISEG A kortars kolteszeti jelensegek szinkron kritikai leirasakor a poetikai, a nemzedeki es a nemzetisegi szempont keveredik.5 A megallapitas a rendszervaltas utani recepcidra kulonoskepp ervenyes. A ketezres evek fordulojan, konkretan 1995 es 2004 kozott megszaporodtak a(z akkori) kortars magyar kolteszet elbeszelesenek igenyevel fellepo szovegek. A tagabb ertelemben vett irodalmi rendszervaltast kovetoen e dolgozatok a szabad, am legtobbszor karakan elmeleti preferenciakkal koriilhatarolt ertelmezest elsosorban poetikai sikra tereltek, es sok esetben a referencialitas tobb aspektusat is hatterbe szoritottak. Nem veletleniil alakultak ki ez ido tajt olyan, jelentosnek mondott irodalomelmeleti polemiak, mint a Jelenkor, majd az Elet es Irodalom hasabjain zajlo Kritika-vita,6 vagy a Mi, filoldgusok tanacskozas kdriil zajlott disputa.7 A rendszervaltast koveto elso szuk masfel evtized magyar lirajat osszefoglalo irasmuvek sajatossagainak leirasahoz a bekezdes elejen emlitett szempontokat celszeru atgondolni. 5 E harom szempont melle nyugodtan oda lehet irni az intezmenyi megkozelitest is. Mivel azonban a kozelmult irodalmi intezmenyrendszerenek megragadasa a poetikai sajatossagok koriilirasanal is nehezebb feladatnak tunik, ezert ettol a szemponttol most eltekintek; nem beszelve arrol, hogy a szepirodalmi szoveghelyek elemzesekor eppen az a celom, hogy a poetikai aspektust a referencialis etika ertelmezesi keretevel egeszitsem ki. Ez utobbi interpretacids terepet viszont jelen esetben elesen el szeretnem valasztani az irodalmi intezmenyrendszer - meglehetosen szerencsetlen - beidegzodeseket es reflexeket kivalto mukodesetol. 6 A vita osszefoglalasat Id. Sari B. Laszlo, Javaslatok kritikara = Ud., A hattyu es a goreny, Pozsony, Kalligram, 2006,150-195. 7 A vita kesobbi pozitiv hozadekairol Id. Bene Sandor, Filologia es hungaroldgia = Intezmenyekjolyamatok es kutatasok a nemzetkozi magyarsagtudomdnyban: A Jyvaskylai Egyetem Magyarsagtudomdnyi Programjanak elso husz eve, szerk. Fenyvesi Kristof, Lahdelma, Tuomo, Jyvaskyla, University of Jyvaskyla, Faculty of Humanities, Hungarian Studies, 2013 (Spectrum Hungarologicum 7.), 91-104. 8 Kulcsar Szabo Erno, A magyar irodalom tortenete 1945-1991, Bp., Argumentum, 1993. 9 Margocsy Istvan, „nevszdn ige”: Vazlat az ujabb magyar kolteszet ket nagy poetikai tendenciajdrol, Jelenkor, 1995/1,18-30. Az idoszak lirajanak elbeszelesi kiserleteit poetikai szempontbol leginkabb ket koncepcio kodolja: Kulcsar Szabo Erno kilencvenes evek eleji irodalomtortenete,8 illetve Margocsy Istvan „nevszon ige”cimu tanulmanya.9 Kulcsar Szabo Erno ambiciozus munkajanak az irodalmi modernsegrol alkotott koncepcioja melyen meghatarozza a kozelmult magyar kolteszetenek elbeszeleset. H. Nagy Peter Toredekek a kortars magyar lira paradigmairol cimu,
