Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Juhász Tibor: "Szkepszissel és komolysággal". Beszélgetés Fekete Richárddal / SZOCIO
A Banyaidot egyebkent meg nem utaltam meg, a Magamon kivul versvilagaval kapcsolatban viszont mar a kotetbemutatd elott is negativ erzeseim voltak. Vannak versek, amiket szeretek az elso kotetbdl, inkabb a szovegszervezes modjatdl tavolodtam el, es ha lesz kovetkezo verses konyvem, akkor nagy valoszinuseggel mas eljarasokat fogok alkalmazni, mint az elozo kettoben. Ez azonban tenyleg nem program, inkabb csak arrol van szo, hogy egy-egy temara vagy poetikai eljarasra tudok raporogni. Ha a tovabbiakban tobb ilyen projekt is lesz, azaz tobb konyv, es ezekbol ajovobeni konyvekbdl valaki ki tud olvasni valamilyenfajta egysegesseget vagy koncepcidt, akkor majd melyebben is elgondolkozom a palyamon. I Gyorgy Petert idezve: „Ha tanu vagyok, az csak neheziti a dolgomat. A kultura tarsadalomtortenete nem azonos egy buntennyel vagy balesettel, amelynek szemtanui pontos megfigyeleseikkel segithetik a nyomozas utolagos rekonstrukciojat.” A mi beszelgetesunkben ez akar azt is jelentheti, hogy az uranbanyaszokrol szolo erdemi beszedhez nem szukseges az, hogy szemelyes tapasztalataink legyenek veliik kapcsolatban. Azonban Laszlo Lajos, akik az uranbanyaszokrol irt szociografiat, mintha szandekosan ennek az (egyebkent evtizedekkel kesobbi es mas kontextusbol vett) idezetnek akart volna ellentmondani: munkaja soran lement a banyaba. Te hogyan viszonyultal a koteted legfobb tematikajahoz? Mennyire voltak meghatarozdk a sajat tapasztalataid, szemelyes kotodeseid? Ezek mennyire befolyasoltak a temahoz valo viszonyod es a vegeredmenyt, azaz a kesz kotetet? I Soha nem ertettem egyet a „mindannyian Kemeny Istvan kdponyegebdl bujtunk eld” bonmot-val, es nemcsak Kemeny - nyilvanvaloan tudatos es reflektalt, tehat megbocsathato - tuldimenzionalasa miatt. Az en verziom szerint, szinten az allitas holisztikus lehetetlensegenek tudataban, mindannyian Kadar kdponyegebdl bujtunk ki, azt hiszem a Gyorgy Peter-idezet kapcsan ez adekvat gondolat, meg akkor is, ha Gyorgy Peter emlekeim szerint nem a banyakrol beszel. Laszlo Lajos valoban megjarta a banyat, es megismerte az uranbanyaszok eletformajanak sajatossagait, de en azert mas szituacioba erkeztem. Az uranbanyaszokat ismerem, de nem lattam oket munka kozben. A banyakrol banyaszgyerekkent es ertelmisegikent is tobbet tudok az atlagnal, viszont soha nem jartam banyaban - nem is akartam lemenni, most sem akarok. A Banyaido az en fogalmaim szerint alanyi kotet. Gyerekkori emlekekbol, felnottkori beszelgetesekbol es olvasmanyelmenyekbdl erkeznek a kotet legfobb motivumai, ugyanakkor ha van a konyvnek eszmeisege, akkor annak a banyaszat szandekaim szerint az apropoja lenne. Masutt elmondtam mar, hogy az iras, illetve a szerkesztes idoszakaban az anyag a Pepita munkacimet viselte (es egy ideig jatszott az Egyfeltetelezes szomorusaga cim is). Vegiil azert valasztottam a Banyaidot, mert a banyaszok reprezentativ attitudjebol adodo tarsadalmi kovetkezmenyek remenyeim szerint nemi jotekony didaktika segitsegevel kiolvashatoak a konyvbdl.
