Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Káli Anita: Vázlat a szegénységirodalomhoz (tanulmány) / SZOCIO
A prozai folyamatok ilyen felfogasa a szegenysegirodalom egyes jellemzoinek a tovabbeleset, es ehhez a korszakhoz igazodva azok valtoztatasait is alatamaszthatja. A tovabbhagyomanyozodo kritikai olvasatok valamelyest mufaji emlekezetkent szolgalnak a szegenysegirodalom hagyomanyaban. A kritika es szepirodalom bonyolult viszonyat tekintve pedig megjegyezhetjiik, mivel a kritikak es ertelmezesek megallapitanak bizonyos sulypontokat, esetleges tendenciakat felvazolva generativ szereppel is szolgalhatnak. A szegenysegirodalom ismetelt eloterbe keriilese tobb indok felol is megkozelitheto. Egyreszt a mar emlitett vilagszeruseg, a politika es a szocioldgia fele fordulast, masreszt pedig az irodalomertelmezdk es kritikusok attitudjenek valtozasat is kiindulopontkent tekinthetjuk. Ezeken kiviil pedig a magyar irodalomban is megjelenik a multfeldolgozas igenye, ahogyan parhuzamos jelensegkent a kdzep-europai kortars irodalomban tobb peldat is talalunk erre, peldaul a szerb,38 a roman,39 illetve az orosz irodalomban is.4 " A szegenysegirodalom hagyomanyainak jelensegei, annak megitelesei alapjan a temakor allando jellemzoihez tartozik a valosag es fikcid kozotti viszony termeszetrajza. A valosag es fikcid kozotti viszony alapvetden kettos es oppozicionalisnak tuno leirasai elegtelennek latszanak, igy az iseri fiktiv-valos-imaginarius harmassag, valamint az erre a fogalmi triaszra epiilo „mintha” konstrukcio termekenyebb elemzesi utakat igerhet.41 Az iseri konstrukcid felhasznalasaval ujraertelmezheto, modosithatd a recepcioban megjeleno szovegirodalom-valosagirodalom kategoriak oppoziciokent valo meghatarozasa, es a kritika is ramutat arra, hogy ha kizarolagosan a szovegi jellemzok vagy a hitelesseg menten ertelmezik a szovegeket, fontos sajatossagaik felett siklik el az elemzo. Az iseri ertelmezes kimondja a mimetikus elv megszunteteset, a puszta megfeleltetes elegtelenseget a szoveg es a vilag kbzott, valamint hangsulyozza, hogy a fikcidkepzesi aktusok soran az „empirikus elemek elvesztik valodisagukat”.42 Ezenkiviil Szilasi a kortars szegenysegirodalomra is ervenyes allitasa alapjan a „szovegek referencialis vonatkozasi mezeje [...] a megjelenites radikalis ketarcusaga miatt valtozhat meg”43 , es egyarant lehet vizsgalati terepe a nyelvkepzes es az epikai vilagteremtes egyiittesenek. 3 8 Mihajlo Pantic, Az elet erdekesebb, ES, 2010. jun. 25., 27. 3 9 Carmen Musat, A realizmus metamorfozisai, ES, 2010. jun. 25., 25. 4 0 Szvetlana Alekszijevics, Elhordott multjaink, ford. Ivan Ildiko, Bp., Europa, 2015. 4 1 Szilasi Laszlo, „mintha”-valtozatok: A referenda-illuziofelkeltesenek retorikai strategiai a mai magyar prozaban, Barka, 2006/6, 79-89. 4 2 Wolfgang Iser, Afiktiv es az imaginarius: Az irodalmi antropologia osvenyein, Bp., Osiris, 2001, 27. 4 3 Szilasi, i. m., 79-98.
