Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Szénási Zoltán: "Mi úgy mondjuk". A Nincstelenek jelentésrétegei a recepció tükrében (tanulmány) / SZOCIO
A Nincstelenekroi szolo irasok jellemzoen nem kizarolag egyfele ertelmezesi iranyt kovetnek, hanem legtobbszor reflektalnak az eletrajzi vonatkozasokbol fakadd kerdesekre eppugy, mint a szoveg fikcionalitasara. Megis, ha van a regenynek olyan kozponti problemafelvetese,24 melyhez gyakorlatilag valamennyi ertelmezesi iranybol eljuthatunk, akkor az az identitas kerdese. Ha a szociografikus olvasat felol kozelitiink, akkor a falukozosseghez valo viszony keriil a kozeppontba, az idegenseg tapasztalata, a fentebb mar jelzett kirekesztettseg-tudat, mely az anya vissza-visszaterd szolaman keresztul is allando megerdsitest kap: „Mi nem vagyunk parasztok.” Az anya alakjaban osszpontosulo kiszakadas-vagy fogja keretbe a tortenetet, egeszen a regeny vegere realizalodo elkoltozesig. A masik, afentebbivel szorosan dsszefuggd vonatkozasa az identitasproblematikanak a nemzetisegi es vallasi kerdes. A nagyszulok eredettortenetei adhatnanak egyfajta pozitiv identitastartalmat a csalad szamara a kirekesztettseg ellenere is, a roman vagy ruszin onazonossagtudatot azonban nem elsdsorban a kenyszeru s a tortenet idejere mar teljesse valo asszimilacio, hanem (szinten) az anya elhatarolodasa opponalja.25 Ehhez kapcsolodik tovabba az apanak a regenyben vegig lebegtetett torvenytelen, zsido szarmazasa. Szucs Teri a Nincstelenek zsido identitaskepet vizsgalva „iires” identitasrol beszel, melyet (s itt mar nem csak a zsido identitastudatrol van szo) talan pontosabb lenne reszben a tortenelem kollektiv ereje, reszben szemelyes kenyszerek altal kitiresitett identitaskent megnevezni. Lenyeges viszont, hogy a „Nincstelenek egyediili szereploje, aki megprobal tudatosan viszonyulni a rakenyszeritett identitasmintazatokra, az anya.”26 A shabbat es a peszach megiinneplese, a zsido ritusok utanzasa vegiil is afele mutat, hogy a csalad kiiiresitett, kollektiv identitasa a zsidosaghoz valo viszonyuk ujradefinialasan keresztul tortenhetne meg. A ’massag’, a ’kirekesztettseg’ jelentesmozzanata ertelmezodik at egyfajta kivalasztottsag-tudatta az anya interpretaciojan keresztul, s igy tortenik meg az azonosulas a zsido sorssal: „»De miert mondjak rank, hogy biidos zsido?«, kerdezem. »Mert nekik mindenki zsido, aki nem ott hal meg, ahol sziiletett. Aki el fog menni kozuliik, azon megerzik, hogy mas. [...] Aki okosabb naluk: az zsido. [...] Akinek csillag van ahomlokan«, mondja anyam.” (154) A narratori hang - fentebb szinten jelzett - osszetettsegen keresztul szinten kapcsolodik az identitas problematikajahoz. A gyermekelbeszelo es az 6 vilagan kivuli, a gyermeki tudatnal absztraktabb reflexiok reven megkepzodd felnottnarrator kapcsolatanak tisztazatlansaga miatt a „ki beszel?” kerdesere kozel sem egyszeru megadnunk 2 4 Bozsoki Petra, Benn emberek es kilnn komondorok”, Jelenkor, 2013/12,1296. 2 5 Uo. 2 6 Szucs Teri, A fajdalmas es az ellenallo anya: „Zsido“ identitaskep a Nincstelenekben, Studia Litteraria, 2016/1-2, 227.
