Irodalmi Szemle, 2017
2017/3 - Zalán Tibor: Történet seholból; A kápolna; Pult alatt (versek)
A KAPOLNA Kis feher kapolna a domb oldalahoz ragasztva Szerenyen alldogal ott mint ki bocsanatot ker hogy letezik Csak ugy alldogal O az aprocska domb-sziget egyetlen lakoja Hivei a szel hivei a csillagok olykor a hold is elterdepel a korhadozo padsorokban Dagalykor a tenger szinte a falepcsoit nyalogatja Evek alatt kiismerte a viharok misejenek kiilonos szertartasat ahogy a resek orgonai felzengnek s az ejszakai aradat megkongatja tornyaban az apro harangot Sosem vagyott ennel tobbre A magany szamara a teljes elet De azt is tudja egyszer majd csdnakok kotnek ki a sziget obleiben es furge kezii acsok elbontjak szethordjak a koveit feldaraboljak tiizelofanak az acsolt gerendakat beontik a kis harangot eltiizelik a kepeket ne csunyalkodjek bele a parti latvanyba Honnan is tudhatnak hanyszor jart erre az Isten erkezett ide pihenni vagy a tavolba elmerengni Laba nyomat elmostak az esok elboritottak a havak elszaritotta a sirokko avarjaval boritotta az idd De a kapolna minderre emlekezik S ha elbontjak a mar nem lathato orokletig ott maradd isteni leptek fognak emlekezni hajdani letere
