Irodalmi Szemle, 2017
2017/3 - Kötter Tamás: Ikea, vasárnap (regényrészlet)
ten fekiidtem mellette, de nem tettem szova a dolgot. Vegigveszekedtiik az egesz napot, es nem volt kedvem folytatni. Nyugtalanul forgolodtam, nem blrtam aludni. Egy ido utan arra eszmeltem, hogy Mariann egyenletesen szuszog mellettem. Kimentem a konyhaba, felnyitottam egy iiveg bort, es bekapcsoltam a radiot. Valami helyi adobol dallamos, almosito zene aradt. Csak iiltem ott, es tehetetleniil bamultam a tiikorkepemet, egy elmosodott foltot a konyhaszekreny foncsorozott, szines iivegen. A kornyekre tokeletes csend ereszkedett, a technosok aznap ejjel nem mutatkoztak. Magam sem ertem, miert, de varatlanul egy regi esetem jutott eszembe. Kezdo iigyved koromban egy testi serteses iigyben vedokent jartam el, es a vadlott, aki egyben a sertett ferje is volt, igy magyarazta a tettet: „Megiitdttem, mert amikor holtfaradtan hazajottem a munkabol, nem kaptam pinat, pedig szepen kertem.” Amikor felideztem magamban a vadlott szinte mar sertodott hangjat es oszintenek hato felhaborodasat, egy pillanatra okolbe szorult a kezem, de aztan gyorsan el is ernyedt. Manapsag, amikor a feminizmus uralja es egyben formalja a kozvelemenyt, ezt az iigyet bizonyara nem usznam meg egy sima probara bocsatassal, gondoltam magamban, mikozben az olembe ejtett oklomet bamultam. Ebben a pillanatban a radiobol felcsendiilt a Forever Young semmivel sem osszetevesztheto dallama, es amikor a szivbemarkolo szintetizatorszolo utan meghallottam az enekes hangjat, onkenteleniil is felalltam. Magam ele emeltem a kezem, s mintha egy lathatatlan partnert olelnek magamhoz szorosan, megis lagyan, elkezdtem lassii, apro leptekkel forogni a sajat tengelyem koriil. Boglarkak es mindenfele mas lanyok a kamaszkorombol apro bolygokkent szaguldoztak a szaggatott filmszalagon, aztan az utolso soroknal -„forever young, I want to be forever young. Do you really want to live forever?” - nem birtam tovabb, elsirtam magam. Ket hetet maradtunk meg Fonyddligeten, de tobbe mar nem kozeledtiink egymashoz. Miutan visszajottiink Pestre, Mariann kozolte velem, hogy ezentul fogamzasgatlot szed.
