Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Fekete Norbert: Kölcsey Ferenc névhasználatának ismeretelméleti háttere (tanulmány) / KLASSZIKUS
vetniink illik: nem mondani el mindent; s a’ mit mondunk is, csak azert mondani el, hogy az Olvaso gondolkodasra ebresztessek.”51 Mindebbol kovetkezik, hogy az itt felmutatott kiilonbozo nevekkel ellatott vagy eppen nevteleniil megj eleno nezopontok tetje alapvetoen az olvaso egyeni - a Kolcsey ismeretelmeleti megfontolasai alapjan lehetsegesnek tartott - kritikusi attitiidjenek kialakitasa.52 Kolcsey Eldbeszed cimu szatirikus irasa, amely a „minden darabnak, melylyet a Publicum elebe ad, recensealtatni kell”, az Elet es Literatura szerkesztesi gyakorlatat alapvetoen meghatarozd szemerei elv parodiajakent is olvashato, szinten kapcsolodik a Toredekek altal felvetett episztemologiai es nevhasznalati problemahoz. A konyv nelkiili Eldbeszed harom szorosan osszetartozo, egymast mukodtetd, ugyanakkor elbizonytalanito szovegbol all, amelyek kiilon newel ellatott narratorai egy-egy ismeretelmeleti poziciot kepviselnek. Az elso, vegiil is a kbnyvnelkiili eldbeszed narratora, a literaturahoz nem erto, dilettans Dorgenyfalvi Dorgeny Andor, aki megnyilatkozasaival (tudtan kiviil) a kor irodalmi eletet gunyolta ki. A masodik beszelo A’ Redactio, aki interpretalja Dorgenyfalvi szoveget, ugyanakkor arrol ertesit, hogy a konyv, amelyhez az eldbeszed irodott, nem fog elkesziilni, mivel tudomasa szerint a szerzo elethelyzete megvaltozott, es mar nem kivan a magyar literaturaval foglalkozni. A harmadik beszelo Cselkovi, a fiktiv kritikus, aki a vonatkozo teoria hianya es az irodalmi kiizdelmekbe valo belefaradas miatt feladja a kritika megirasat, es a szovegek interpretation at az olvasora bizza, mikozben tamogatja a szerzot muve elkesziteseben. A harom szemelyiseg kij elentesei egymast erositik, elbizonytalanitjak, illetve a folyamatos visszacsatolassal korkdrbsen mukodtetik a szovege(ke)t. Az olvaso nem tud meggydzodni egyik nezopont hitelerol sem, vegiil Cselkovi hatasara magara 5 1 [Kolcsey Ferenc], [Motto] = ELit, [szerk. Kolcsey Ferenc, Szemere Pal], Pest, Trattner, 1826,3. 5 2 Kolcsey, Eldbeszed, i. m„ 121; Fenyo Istvan, Egy kulonos es kiilonleges folyoirat: az Elet es Literatura = Friedrich lldiko, Elet es literatura, Muzdrion 1826-1833: Repertdrium, Bp., Petofi Irodalmi Muzeum, 1991, 9-10; Zakany Toth Peter, 1826: Elkiildniilo irodalmunk kezdetei: Megjeleriik az Elet es Literatura = A magyar irodalom..., i. m., 156, 161-162; Mester Bela, Szemere Pal Elet es Literatura/o = A romantika terei: Az irodalom, a muveszetek es a tudomdnyok intezmenyei a romantika kordban, szerk. Gurka Dezso, Bp., Gondolat, 2009,47; Forizs Gergely, Kontextusok az Elet es Literatura onertelmezeseihez = Margonautak: Irdsok Margocsy Istvan 60. sziiletesnapjara, szerk. Ambrus Judit, Barany Tibor, Csorsz Rumen Istvan, Hegedus Bela, Vaderna Gabor, Teslar Akos, Bp., reciti, 2009, 91-95, 102.
