Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Wirágh András: A debütáló regény mint komplikáció. Cholnoky László: Piroska (tanulmány) / KLASSZIKUS
A SZETESO SZOVEGKOMPOZICI OK INSTABIL KELETKEZESTORTENETEHEZ Az irodalomtortenet hagyomanyosan a megjelenesi idopontot csatolja indexkent az adott szoveghez. Ez a Piroska eseteben az 1919-es ev, illetve - Cholnoky publikalasi naploja17 nyoman - 1919. november 5-e. A naplo, illetve a hagyatekban maradt jegyzetek es fogalmazvanyok18 nyoman az elozmenyek is ismertek: 1916. december 26-an kezdte el irni a regenyt, amelyet 1918. november 29-en fejezett be, majd ugyanezen ev december 2-an adott le az Athenaeum Kiadonak. A hagyatekban nines nyoma egyik bemasolt fejezetnek sem, igaz, az Utolso vacsora eredeti (korrekturazott) ujsagkivagata19 fennmaradt, sot az elbeszeles a naplo tetelei kozott is olvashatd. Eszerint Cholnoky 1915. junius 12-en tiz szoveget adott le az Erdekes Ujsagnak, amelyek kozul eloszor az Utolso vacsora jelent meg bo negy honap mulva.20 Megkockaztathato, hogy a szovegszerkesztd sem a Sama csal 1908-as, sem az Utolso vacsora 1915-os publikalaskor nem a Piroska majdani megirasanak tudataban „elesitette” szovegeit, de a debiitalo regeny keletkezestortenetet megis visszavezethetjiik 1908-ig, hiszen ekkor sziiletett meg a ket regenybe is jol beillesztheto betet. A Piroska szovegmontazsanak legregebbi darabjara mar csak azert is sziikseges ilyen formaban reflektalni, mivel Cholnoky Laszlonal arra is talalunk peldat, amikor egy megjelent regenybol kivagott resz jelenik meg kesobb onalld elbeszeleskent egy idoszaki kiadvanyban (es velhetden ezt a technikat is tobbszdr alkalmazta a ma ismerteknel). Egyetlen dolog var meg magyarazatra. Nines ismeretiink arrol, hogy Cholnoky a regenyekben valo ujrahasznositas kozben, vagy ezt kovetoen az Utolso vacsorat ujrapublikalta volna, mikozben a hagyatek ujsagkivagata a zarlat jelentosen mddositott valtozatat tartalmazza. Galsai Pongrac - az ultima manus elvet kovetve - a javitasokat helybenhagyva adta kdzre a szoveget, amelynek igy ez az egyetlen ismert variansa.21 Ebben az olvashatd, hogy Stiegler valoban az utolso vacsorat kdltotte el felesegevel, miutan helyet masnap egy dregember foglalta el. (Bizonyos tekintetben - az Erdekes Ujsagban megjelent varians ismereteben - itt is eldonthetetlen, hogy a helyeseret szo szerint, vagy atvitt ertelemben kell erteni. Stiegler eppen ugy elkdltdzhetett, ahogyan egy este alatt „megdregedhetett” a tortentek hatasara.) Az eloszor tarcaban, folytatasokban megjeleno, majd konyvkent kiadott regenyekhez fuzodo komplex, a korban teljesen szokvanyos es legitim publikalasi gyakorlat nem szorul bovebb magyarazatra, de a szoros kapcsolatot nem mutato tarcanovellak es elbeszelesek regennye forrasztasa vagy regenybe forrasztasa nem nevezheto altalanosan bevett gyakorlatnak. Foleg annak ismereteben, hogy - az igenyesseg es olvashatosag kriteriumait szem elott tartva - a sikeres beagyazas muvelete a bemasolas es osszeillesztes aktusain tulmenden komolyabb kompetenciakat is megkovetelt a szdvegszerkesztdtol (nem is beszelve az ennek kapcsan felmeruld etikai aggalyokrol, az ebbol fakado veszelyekrol). Mivel ez utobbi gyakorlatot extrem fokozaton muvelte, Cholnoky Laszlo szovegei eseteben dinamikus mufaji keretekkel, az iras merheto (nem feltetlenul mindsegi, vagy minosegre torekvo) aspektusaival, szovegszerkesztessel, a keletkezestorteneti narrativak 1 7 OSZK Kezirattar Fond 192/9. 1 8 OSZK Kezirattar Fond 192/2 es 192/10. 1 9 OSZK Kezirattar Fond 192/34. 2 0 A tobbi pedig - egy kivetellel - 1917 es 1919 kozott. Erdekes modon 1916-ban nem jelent meg Cholnoky Laszlo-szoveg az Erdekes Ujsagban, az Utolso vacsora utani publikacio pedig egy olyan szoveg volt, amelyet a szerzo kesobb, a tiz szovegbol allo blokk utan kuldott el a szerkesztosegnek. 2 1 Cholnoky Laszlo, Utolso vacsora = Uo., Prikk mennyei utja, Bp., Magveto, 1958, 317-322.
